Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

18 í. A szerződés megkötése megfizetni köteles. Ebben adva vannak a szállítási szerződés fogalmi elemei, amelyek közül kiemelkedik az, hogy a szerződés megkötése és teljesítése között bizonyos időnek kell eltelnie. Ha tehát szocialista szervezet másik szocialista szervezettől későbbi teljesítési időpont, vagy időszak megjelölése mellett terméket rendel és a másik a rendelést igazolja, azzal közöttük szállítási szerződés jön létre, függetlenül attól, hogy a szerződést miképpen (pl. adásvételnek) nevezik. A szerződés típusa ugyanis annak fogalmi elemeiből, nem pedig a szerződő felek szóhasználatából adódik. Áll ez természetesen arra az esetre is, ha a szerződés ráutaló magatartással jön létre. A szerződés típusa szempontjából közömbös, hogy az annak alapján teljesítendő szolgáltatás tárgya a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint szerződéskötési kötelezettség alá eső termék-e. A szállítási szerződés fogalma lényegesen tágabb kört ölel fel annál, amire a szerződéskötési kötelezettség (szerződéskötési kényszer) kiterjed. Ebből következik, hogy a szállítási szerződés, ha annak fogalmi elemei — közöttük az, hogy a teljesítés a szerződéskötést követő hosszabb idő múltán kerül sorra — adva vannak, olyan termékre is létrejöhet, amelyre nézve szerződéskötési kötelezettség nincs. Az ilyen szerződésre is alkalmazni kell ennélfogva az R-nek a szállítási szerződésekről szóló szabályait, természetesen azoknak a kivételével, amelyek kifejezetten csak a szállítót terhelő szerződéskötési kötelezettség eseteire vonatkoztathatók (pl. az ajánlattételre, a szerződés létrejöttére vonatkozó különleges szabályok). A szállítási szerződés módosítására, megszűnésére, teljesítésére, a szerződésszegésre és annak következményeire vonatkozó rendelkezések tehát ebben az esetben is irányadók. Ha viszont adott esetben a szerződés fogalmi elemeiből az nyilvánvaló, hogy nem szállítási szerződésről, hanem más szerződéstípusról van szó, a szerződést — ugyancsak a felek szóhasználatától függetlenül — azok szerint kell megítélni. Ha tehát pl. az egyik szocialista szervezet által kívánt terméket a másik a raktáráról nyomban hajlandó kielégíteni és az ügylet így is jön létre, illetőleg megy teljesedésbe, azt nem szállítási szerződésnek, hanem az R 66. §-ában szabályozott raktári beszerzésnek kell minősíteni és arra az adásvétel szabályait kell alkalmazni, mégpedig akkor is, ha a termékre nézve szerződéskötési kötelezettség áll fenn. Hasonlóképpen, ha az egyik szocialista szervezet díjazás ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a saját nevében a másik javára adásvételi szerződést köt, a szerződést az R 65. §-ára figyelemmel bizományi szerződésnek (Ptk. 507. §) kell minősíteni akkor is, ha azt a felek másként nevezték. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1967. évf. 5. sz. 195. old. b) Vö. azR2.§ (2) bek., 6. §, 9. § (1) bek., 18. §, 65. § (1) bek., 66. § (l)—(2) bekezdésében foglaltakkal.