Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)
168 V. A szerződés teljesítése egyes fontosabb cikkelemek százalékos arányát, vagyis meghatározzák azt, hogy ezekből a szállítóknak mit kell szolgáltatni, illetőleg a megrendelőnek átvennie, akár pedig ilyen meghatározás nélkül. Felmerül a kérdés, hogy az ilyen módon kötött szerződést a jogszabály által kívánt határozottságra vonatkozó rendelkezésekkel össze lehet-e egyeztetni. A szerződés tárgyának határozottsága azt jelenti, h°gy annak olyan részletes körülírást kell tartalmaznia, amely a szolgáltatandó áru tekintetében a kétséget kizárja. A szerződés akkor határozott, ha ezt szövegében tartalmazza, vagy pedig erre a meghatározásra tartalmából kétséget kizáróan következtetni lehet. Ebből a szempontból a cikkre vagy cikkcsoportra kötött szerződés is határozott, a kötelem azonban nem egy meghatározott tárgyra koncentrálódik. A szolgáltatás tárgya ilyen esetben több meghatározott dolog, amelyek közül a teljesítés tárgya bármelyik vagy valamennyi lehet bizonyos arány szerint azon az értéken belül, amelyet felső határként a felek a szerződésben meghatároztak. Az, hogy a teljesítés melyik dologgal történik, a megrendelő vagy a szállító választási jogától függ. Ez természetesen nem vonatkozik azokra a cikkelemekre, amelyeknek százalékos arányát a felek a szerződésben külön megjelölték. Az említett esetben tehát a vagylagos szolgáltatás egyik speciális esetéről van szó, melyre a Ptk. 230. §-ában foglaltakat kell irányadónak tekinteni. Ennek (1) bekezdése szerint, ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga — ha jogszabály kivételt nem tesz — a kötelezettet illeti. A kötelezettnek ez a joga a bírósági határozattal kitűzött teljesítési határidő elteltével a jogosultra száll át. A (2) bekezdés szerint pedig ha a jogosult választhatna, de a választással késedelembe esik, e joga a kötelezettre száll át. Ha tehát a szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a százalékosan meg nem határozott cikkelemek tekintetében a választás joga a szállítót illeti és a megrendelő a szerződésben meghatározott kereteken belül a teljesítést köteles elfogadni. A teljesítésre történt felajánlással, illetőleg a szállítással a szerződés a felajánlott vagy szállított cikkelemekre korlátozódik. A megrendelő ettől eltérő szolgáltatást nem követelhet. Ennek megfelelően, ha a megrendelő az ilyen áru átvételét megtagadja, szerződésszegést követ el. A felek megállapodhatnak azonban abban is, hogy a megrendelő a szerződésben meghatározott időpontig küldött lehívással rendelkezhetik a százalékosan meg nem határozott cikkelemek szállításáról. Ez esetben tehát a választási jog ezekre a cikkelemekre a megrendelőt illeti és a szerződésben meghatározott időpontig a lehívásban megjelölt cikkelemek szállítását tetszőleges arányban kívánhatja. A lehívással a szerződés a lehívott cikkelemekre korlátozódik a megrendelő által megjelölt arányban. Ilyen esetben a megrendelő a lehívás tartalmától eltérő teljesítést nem köteles elfogadni és ha a szállító ennek megfelelően nem tud teljesíteni, a szerződést megszegi. Ha azonban a megrendelő a szerződésben megállapított határidőig lehívást nem gyakorol, választási jogát elveszti és a szállító bármely