Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

/. A szerződés megkötése 1. A szerződési akarat és kifejezése 1. sz. elvi határozat I. A felek akaratának olyan kifejezései (szerződési nyilatkozatai), amelyek között eltérés van — szerződéskötési kötelezettség hiányában — a szállítási szerződést nem hozzák létre. II. Az általában lényegesnek minősülő szerződési feltételeken felül lényeges az is, amit a fél a szerződési nyilatkozatában ilyenként jelöl meg, vagy amelyet a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel lényegesnek kell tekintenie. ad I. Az R az új gazdaságirányítási elvekkel összhangban célul tűzi ki, hogy a szállítási szerződés a konkrét és tényleges szükségletek, valamint a reális kielégítési lehetőségek mérlegelésén alapuló, az érdekek, előnyök, kockázatok és felelősség figyelembevételével kialakított gazdasági megegyezés legyen. Ezért jelentős teret enged a szerződéskötési szabadságnak és a szerződéskötési kötelezettség is meghatározott szűk körben lényegében csak a szállítót terheli. Ez ad tartalmat annak az általános jellegű szabálynak, amely szerint a szállítási szerződés általában a felek megállapodásával jön létre (R 6. §). A szerződéses szabadság tartalmát illetően abból, hogy a szerződés általában a felek gazdasági kapcsolatainak, vagyoni viszonyainak tudatos építését, szükségletei kielégítését szolgálja, az is következik, hogy maguktól a felektől függ, hogy kívánnak-e szerződést kötni, önállóan döntenek — a jogszabályok keretei között (Ptk. 200. §) — a szállítási szerződés megkötéséről. Ennek megfelelően a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre {Ptk. 207. §). A feleknek tehát — a meghatározott cél érdekében — akaratukat egymás irányában kölcsönösen és egyezően ki kell nyilvánítaniuk és ezzel létrejön a szerződés is. Ezért nem lehet szó a szerződés létrejöttéről, ha a felek akaratának kifejezései, vagyis szerződési nyilatkozatai eltérőek. Az egyezőség, illetőleg az eltérés megállapításánál természetesen számításba kell venni azt a szabályt, hogy a szerződési nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott je-