Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

V. A szerződés teljesítése 153 mélységre. A generálkivitelező az alvállalkozó munkáját a kivitelezés során folyamatosan ellenőrizte és ezt az építési naplóban igazolta is. Ennek ellenére azonban az alvállalkozó által készre jelentett alapozási munkát nem volt hajlandó addig átvenni, amíg külön szakértői vizsgálat nem történt az alapozás tekintetében. A vizsgálat végeredménye az volt, hogy bár a cölöpalapozás céljából szükséges munka olyan, hogy az építkezés folytatható, de az mégsem a kivitelezési terv szerint készült el, tehát nem szerződésszerű. A gazdasági döntőbizottság ennek megfelelően kötbér fizetésére kötelezte az alvállalkozót. Az alvállalkozó jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy a generálkivitelező munka közben ellenőrizte a cölöpverést, tehát módjában volt arról meggyőződni, hogy az milyen mélységben történt és a folyamatos ellenőrzés folytán utóbb már nem volt jogában az átvételt megtagadni, illetőleg azt szakértői vizsgálattól függővé tenni, tehát voltaképpen a generálkivitelező van vétkes átvételi késedelemben. A jogorvoslati határozat a kérelmet elutasította. A teljesítésre a munkák befejezését követő átadással került sor. A szolgáltatás akkor szerződésszerű, ha az átadáskor megfelel a szerződésben kikötött kellékeknek. A VR 14. §-a, illetőleg az Ép. A. 13. §-a szerint a megrendelő az építési-szerelési munka végzését ellenőrizheti, sőt a szerződésben meghatározott időközben — legalább azonban 15 naponként — köteles is ellenőrizni. Kétségtelen, hogy a megrendelőnek a kivitelezés folyamata alatt is ellenőrzést kell gyakorolnia, ez azonban nem helyettesíti a szerződés teljesítésekor történő megvizsgálást és átvételt. A kivitelezés közben történő „folyamatos ellenőrzés" célja elsősorban csak annak megállapítása, hogy a kivitelező olyan mennyiségű munkát végzett-e, mint amit elszámolni kíván, s aminek megállapítása később esetleg nehézségekbe ütköznék vagy lehetetlen lenne. Ez az ellenőrzés tehát rendszerint csak a számlázás helyessége szempontjából történik és nem azonos a készre jelentés után történő átvétellel. Nem helytálló tehát az alvállalkozónak az a védekezése, hogy a generálkivitelező a munka folyamata alatt történt ellenőrzéssel lemondott a készre jelentés utáni ellenőrzés jogáról, illetőleg, hogy a megrendelőt ez a kötelezettség az átvételkor nem terheli. A generálkivitelezőnek joga és kötelessége volt a cölöpverési munkának a kivitelezés folyamán való ellenőrzése és ugyanakkor joga és kötelessége volt az átadott munka minőségének az átvétel előtt való külön ellenőrzése is. Nem állapítható meg tehát a generálkivitelező terhére vétkes késedelem azért, mert a munka közben ellenőrzött cölöpözést, az általa észleltek folytán véglegesen átvenni csak külön szakértői vizsgálat után volt hajlandó. Ez adott esetben annál kevésbé volt kifogásolható, mert a rendelkezésre álló tényállás szerint az alvállalkozó a számlákban a valóságosnál mélyebb szintig történt cölöpverést tüntetett fel. Meg kell még jegyezni, hogy a VR 14. §-a szerint a vállalkozót a szerződésszegés következményei alól nem mentesíti az a körülmény, hogy a megrendelő ellenőrzési kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tett eleget.