Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

118 III. A szerződés érvénytelensége jogszabályba ütközik, ezért a szerződésnek a tényállásban kiemelt részét semmisnek kell tekinteni. A szankció kérdésétől függetlenül azt is meg kell állapítani, hogy a vitatott kikötés nincs összhangban a jogszabály azon rendelkezésével sem, amely a mennyiség meghatározását a szerződés lényeges tartalmi elemének tekinti (R 18. § (2) bek.). Az említett kikötés ugyanis gyakorlatilag a megállapodás mennyiségi feltételét is feloldja, mert azt jelenti, hogy a szerződés olyan mennyiségre áll fenn, amennyit a szállító át fog adni. A fentiek alapján a gazdasági döntőbizottság a felmerült jogesetet a szóban forgó megállapodás figyelmen kívül hagyásával bírálta el, és minthogy a kikötött minőségű termék egy részének le nem szállítása miatt a szállító vétkességét megállapította, ezért meghiúsulási kötbér fizetésére kötelezte. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 261. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 200. § (2) bek., 246. § (4) bek., 405. § (1) bek., az R 18. § (2) bek., 48. § (1) bek., 49. § (2) bekezdésében foglaltakkal. 1037. sz. jogeset Szállítási szerződésben csak olyan körülmény jelölhető meg erőhatalomként, amely a kifejezés jogi tartalmának megfelel. Ipari és külkereskedelmi vállalat között létrejött szállítási szerződésben a felek kikötötték, hogy „vis maior"-nak kell tekinteni, ha a külföldi vevő által rendelkezésre bocsátandó szállítóeszközök időben nem érkeznek meg. A külkereskedelmi vállalat átvételi késedelembe esett és a vele szemben érvényesített kötbérigény ellen a fenti szerződéses kikötéssel védekezett. Erőhatalom (,,vis-maior") a szerződések körében, az állandó döntőbizottsági gyakorlat szerint csak az a véletlen esemény, melyet előre látni és ellene védekezni nem lehet. A felek közötti szerződéses feltétel az erőhatalom fogalmát nem fedi. Ezért a gazdasági döntőbizottság álláspontja szerint jogellenes és a felelősség általános szabályaival ellentétes az a kikötés, mely a külföldi vevő szállítóeszközeinek meg nem érkezése miatt a külkereskedelmi vállalatot az átvételi késedelemmel járó következmények viselése alól mentesíti. Ezért a gazdasági döntőbizottság a szerződésnek fent megjelölt kikötését érvénytelennek tekintette és a külkereskedelmi vállalatot átvételi késedelem miatt az R 48. §-ának (5) bekezdése alapján kötbér fizetésére kötelezte. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 13. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 200. § (2) bek., az R 48. § (l)-(2), (5) bekezdésében foglaltakkal.