Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

III. A szerződés érvénytelensége 1. A semmisség és a megtámadhatóság 524. sz. állásfoglalás Semmis a jogi személy olyan kötelezettségvállalása, amely feladatainak ellátásával (rendeltetésének betöltésével) nincs kapcsolatban. A Ptk. 28. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogi személy a Magyar Népköztársaságban betöltött rendeltetése és a szocialista együttműködés követelményei által meghatározott körben jogképes. A Ptk.-nak e rendelkezéséhez fűzött indokolása szerint pedig a jogi személyek jogképessége — ellentétben az emberekével és az államéval — relatív, célhozkötött, vagyis csak azokra az ügyletekre vonatkozólag áll fenn, amelyek azon feladatok ellátásával kapcsolatosak, amelyek megvalósítása végett a jogi személyek létrejöttek. A jogképességet ugyanis az állam éppen azért biztosítja a jogi személyeknek, hogy céljukat, rendeltetésüket betöltsék, ezen túlmenően már nincs társadalmi indokoltsága a jogképesség biztosításának. A Ptk. hivatkozott indokolása rámutat arra is, hogy az említett általános kereten belül a konkrét esetben a bíróságok és döntőbizottságok feladata annak eldöntése, hogy valamely jogi személynek adott jogviszonyban való részvétele a szóban forgó elvvel összhangban van-e. Az egyes jogi személyek célját, rendeltetését meghatározhatják jogszabályok vagy a létrehozásukra jogosultak aktusai, jogi tényei is. A fenti kérdés megítélésénél tehát a jogi személyt létesítő jogszabályból vagy (pl. vállalatoknál) alapító határozatban vagy egyéb okiratban meghatározott célból, rendeltetésből kell kiindulni, de ezekhez egyéb ismérvek is csatlakozhatnak. Mindezeken felül figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egyes szervezetek rendeltetésének betöltését közvetve különböző szociális és jóléti intézményei is szolgálják, melyek fenntartására jogosultak és amelyekkel kapcsolatban szükségszerűen jogügyleteket is kell kötniük. A célhozkötöttség elvét ezek szerint a Ptk. 28. § (2) bekezdése tételes szabály rangjára emelte, amelynek megszegése a polgári jog általános szankcióit vonja maga után, éspedig elsősorban a semmisséget. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 605. sorsz. alatt. b) Vő. a Ptk. 28. §-ában foglaltakkal.