Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

tott és kiegészített 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 202—212. §, a 2/1976. (III. 18.) SZOT, az 1/1980. (I. 30.) SZOT, az 5/1982. (XII. 13.) SZOT, a 4/1983. (XII. 20.) SZOT számú szabályzattal és a 13/1985. (XII. 10.) ME számú rendelettel módosított és kiegészített 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 132—143/A. §]. Az a körülmény, hogy a munkaviszonyban álló dolgozó nyugdíjas a fentiekből kitűnően csak a nyugdíjának folyósítása körében válthat ki korlátozásokat, de nem érinti a munkaviszony alapján őt megillető járandóságokat, így különösen munkabérét, a szabadságának tartamára járó díjazást, a munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre járó átlagkeresetét stb. E járandóságok ugyanúgy megilletik, mint az azonos munkaidő-beosztás és azonos egyéb feltételek mellett foglalkoztatott nem nyugdíjas dolgozókat. MK 75. szám A munkaviszonyban töltött idő igazolására bármely okirat vagy egyéb bizonyíték alapul szolgálhat. A dolgozó korábbi munkaviszonyaiban töltött időket a munkaviszony fennállását hitelt érdemlően tanúsító bármely okirat vagy egyéb bizonyíték alapján figyelembe kell venni. Ilyen egyebek között a munkakönyv okiraton alapuló bejegyzése, a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kiállított igazolás, vagy a munkaviszonyról kiállított egyéb eredeti okirat, így például szolgálati vagy működési bizonyítvány, illetőleg hitelt érdemlő tanúvallomás. MK 76. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Eltartott családtag az is, akit a dolgozó — ellenérték nélkül — önként tart el. Az Mt. V. 23.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerint csak különösen indokolt esetben mondható fel a munkaviszonya annak a dolgozónak, akinek négy vagy több általa eltartott családtagja van és családjában más önálló keresettel rendelkező nincsen. A jogszabály céljából és szövegének nyelvtani jelentéséből egyaránt következik, hogy e felmondási korlátozás szempontjából eltartott családtag minden olyan önálló keresettel nem rendelkező személy, akit a dolgozó háztartásában, törvény vagy bírósági határozat alapján, vagy pedig önként — ellenérték nélkül — tart el. így például eltartott családtagnak kell tekinteni azt a nagykorú testvért is, akit a dolgozó eltart, mert szellemi fogyatékossága miatt nem tud dolgozni. 81