Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Annak folytán, hogy a jogalkotó az idézett rendelkezésben kifejezetten különbséget tett a keresetváltoztatás és az igény változtatása között, megállapítható, hogy a keresettel élő fél számára biztosított keresetváltoztatás mellett a keresettel nem élő fél számára is lehetővé kívánta tenni igényének megváltoztatását. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésben megnyilvánuló különbségtétel (keresetváltoztatás, igényváltoztatás) a jogalkotónak arra a félreérthetetlen szándékára utal, hogy lehetővé váljék a felek jogviszonyának, az eljárás tárgyául szolgáló sérelemből eredő minden igénynek ugyanabban az eljárásban (perben) való rendezése. A jogalkotói akarat ilyen tartalmát megfelelően alátámasztja a Pp. 357.§-ának (2) bekezdésébe felvett rendelkezés is, amely csak az e bekezdésben írt esetekben engedi meg új döntőbizottsági eljárás elrendelését, illetőleg a (4) bekezdésben írt szabály, amely szerint a bíróság a megtámadott határozat hiányait — ha erre mód van — eljárása, illetve a végrehajtási eljárás során hivatalból pótolja. Abban az esetben tehát, ha a keresetet nem indító fél — aki egyébként igen sokszor az anyagi jogi szabályok szerint az igény jogosítottja — a peres eljárásban igényét megváltoztatja, ezzel az eljárásjogi cselekményével nem nyújt lehetőséget arra, hogy a munkaügyi bíróság az igény megváltoztatása tárgyában történő eljárás végett a munkaügyi döntőbizottságot új eljárásra utasítsa. Ha a keresetet nem indító fél az eljárás tárgyául szolgáló sérelemből származó további igényét érvényesíti vagy azt felemeli, a munkaügyi bíróságnak ezt a nyilatkozatot (Pp. 4. §) úgy kell tekintenie lényegében, mint a kérelem részbeni megváltoztatását. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy számos esetben (pl. üzemi balesetet szenvedett dolgozó által előterjesztett kártérítési igény, illetőleg a munkaviszony megszüntetésével összefüggő kieső munkabér és kár megtérítése iránt előterjesztett igény eseteiben) az anyagi jogosult a döntőbizottság reá nézve kedvező döntését nem támadja meg keresettel, azt azonban a munkáltató keresettel kéri megváltoztatni. Ezekben az esetekben — a döntőbizottsági határozat meghozatala óta eltelt időben bekövetkezett változások folytán — indokolt az igény felemelése (változtatása), illetőleg korábban nem érvényesített igény előterjesztése. Ha ennek nem volna helye, a munkaügyi bíróságnak — amennyiben a munkáltató keresetét nem tartja alaposnak, a kereset elutasításán kívül —• intézkednie kellene a keresettel nem élő fél igényváltoztatási kérelmének a döntőbizottsághoz történő áttétele iránt. Az eljárás tárgyául szolgáló sérelemből származó további — a döntőbizottság által nem tárgyalt — igény érvényesítésének, vagy az igény felemelésének azonban a Pp. 356. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyalás berekesztéséig helye van. Az e §-hoz fűzött miniszteri indokolás szerint ez a rendelkezés az ügy gyors elbírálását szolgálja. A döntőbizottság előtt nem érvényesített, hanem a munkaügyi perben támasztott további igény, illetőleg az igény felemelése tárgyában közvetlenül a munkaügyi bíróságnak kell határoznia, mert ilyen igény előterjesztésére a Pp. 356. §-ának (1) bekezdése lehetőséget biztosít, éspedig akként, hogy az említett igényt „a tárgyalás berekesztéséig" a munkaügyi bíróságnál kell előterjeszteni. 77