Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

határozat jogerőre emelkedése előtt, a gondozásba vétel napjától kezdődően — épp úgy, mint a vér szerinti anyát. A vér szerinti anyát a szülést követően hat heti — 42 napi — szülési szabadság illeti meg, ezt követő időre a gyermekének örökbefogadása esetén a szülési szabadság tartamából még hátralevő időre vonatkozó jogát elveszti. MK—PK 58. szám (Hatályon kívül helyezte az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalás.) MK 60. szám Igazolatlan távollétnek minősül és fegyelmi felelősségre vonás alapjául szolgálhat, ha a dolgozó munkahelyétől azért van távol, mert keresőképtelenségét szándékosan maga okozta vagy gyógyulását szándékosan késleltette. A gyakorlatban felmerült olyan eset, amikor tényállásként azt kellett megállapítani, hogy a dolgozótól azért vonták meg a táppénzt, mert a betegségét maga okozta (pl. öncsonkítással) vagy gyógyulását szándékosan késleltette (pl. nem tartotta be az orvos előírásait). Ezekben az esetekben a társadalombiztosítási szabályok szerint a dolgozótól a táppénzt meg kell, illetve meg lehet vonni [17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 24. §]. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 21.§-ának (1) bekezdése szerint nem jár táppénz annak, aki keresőképtelenségét szándékosan okozta. Az említett esetekben a dolgozó a munkahelyétől távol volt, munkát nem végzett, de táppénzes állományban sem volt. A dolgozónak a munkahelyétől való távolléte ezekben az esetekben saját szándékos magatartásának eredménye, ennélfogva az nem minősíthető igazolt okból történt távollétnek. Ebből az is következik, hogy igazolatlan távollétnek minősül, ha a dolgozó a munkahelyétől azért volt távol, mert a keresőképtelenségét szándékosan maga okozta, vagy gyógyulását szándékosan késleltette. MK 61. szám (Az MK 118. sz. és az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) I. Ha a munkáltató a dolgozót a határozatlan időre szóló áthelyezés fegyelmi büntetés hatálya alól mentesíti, vagy ha a büntetés hatálya az Mt. V. 73. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kétéves határidő eltelte folytán megszűnt, a dolgozót nem köteles eredeti munkakörébe visszahelyezni. 67