Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

MK 56. szára (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A mezőgazdasági termelőszövetkezet magasabb vezetői munkakört betöltő alkalm a­zottja a közgyűlés által vele szemben hozott fegyelmi, illetőleg kártérítési határozat ellen a közléstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a munkaügyi bíró­sághoz. A 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet (R.) 118. §-a szerint a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitáira a tagsági vitákat eldöntő szövet­kezeti szervek hatáskörére és eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szövetkezeti szervek eljárására vonatkozó szabályok közé tartozik az 1971. évi 34. számú törvényerejű rendelettel, valamint az 1977. évi 9. számú törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1967. évi III. tv. (Tv.) 94. §-ának (2) bekezdése is, amely kimondja, hogy a közgyűlés által fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határo­zat ellen — a Minisztertanács által meghatározott ügyek kivételével — a közléstől számított harminc napon belül keresettel lehet a bírósághoz fordulni. A magasabb vezetői munkakört betöltő tagok felett a fegyelmi jogkört — a Tv. 74. §-ának (2) bekezdése értelmében — a küldöttgyűlés gyakorolja, és kártérítésre is a küldöttgyűlés kötelezi e tagokat, figyelemmel a Tv. 91. §-ának (2) bekezdésére. A Tv. 94.§-ának (2) bekezdése szerint pedig a közgyűlés által a fegyelmi és kártéríté­si ügyben hozott határozat ellen annak közlésétől számított harminc napon belül keresettel lehet fordulni a bírósághoz. A most hivatkozott törvény ugyanis megszün­tette az államigazgatási szerveknek a tagsági vitákban eddig gyakorolt jogkörét, és a végrehajtási rendeletben meghatározott ügyek kivételével kizárólagossá tette a bíró­sági jogorvoslatot. A Minisztertanács által kivételként meghatározott ügyek körét — amikor nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz — az R. 117. §-a tartalmazza, amely a fegyelmi és a kártérítési határozat ellen benyújtott kereset elbírálása tekintetében nem zárja ki a bírósági út igénybevételét. A bíróságon a mezőgazdasági termelőszövetkezeti ma­gasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazottak munkaügyi vitája esetében — figye­lemmel a Pp. 349. §-ának (2) bekezdésére — a munkaügyi bíróságot kell érteni. A fentiek szerint, minthogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet magasabb vezetői munkakört betöltő tagjai a közgyűlés által fegyelmi, illetve kártérítési ügyükben hozott határozat ellen keresettel fordulhatnak a bírósághoz, ugyanez a jogorvoslati jog megilleti a termelőszövetkezettel tagsági viszonyban nem álló magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazottakat is az R. 118. §-ára figyelemmel. Az Mt. V. 89. §-ában foglalt, a magasabb vezetői állású dolgozókra vonatkozó munkaügyi eljárási szabályokat az adott esetben nem is lehetne alkalmazni, mert a közgyűlésnek nincs szolgálati felettese. Abban az esetben, ha a magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazottak vonat­kozásában az Mt. V. 89. §-a kerülne alkalmazásra, úgy az érintett dolgozók fegyelmi 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom