Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

iéssel, a legmesszebbmenő egyediesítéssel, az adott eset sajátos körülményeinek felderítésével kell megállapítania. Az 50/1985. (XI. 6.) MT számú rendelet 2.§-ának (1) bekezdése szerint leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra, kezelésre átadott és átvett dolgokban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség (továbbiakban : forgalmazási veszteség) mértékét meghaladó hiány. Ha a hiány oka utóbb részben vagy egészben ismertté válik, az ismert okból keletkezett hiány a leltárhiány összegét csökkenti, illetőleg a leltárhiányt megszünteti. Ennek megfelelően csak az ismert okból előállott hiány összegének levonása után fennmaradó összegre lehet megállapítani a leltárhiányért fennálló anyagi felelősséget. Bűncselekmény esetén a leltárfelvétel során kimutatott hiány oka vagy teljes egészében ismertté válik, mert a büntetőügyben feltárt adatok alapján azt állapítják meg, hogy az egész hiány bűncselekmény következménye, vagy pedig csak a hiány egy részével kapcsolatban állapítják meg az elkövető bűnösségét. Ez utóbbi esetben a leltárhiányért való felelősség elbírálásánál a munkaügyi vita eldöntésére hivatott szerv (bíróság) nem járhat el formálisan akként, hogy amit a büntetőjogi felelősségrevonás során nem róttak az elkövető terhére, azt feltétlenül, minden vizsgálódás nélkül leltárhiánynak minősíti. A munkaügyi vitát eldöntő szervnek (bíróságnak) gondos körültekintéssel, a legmesszebbmenő egyediesítéssel, az adott eset sajátos körülményeinek felderítésével kell eljárnia. Csak a bűncselekmény összes körülményének, valamint az azt megelőző és követő helyzetnek részletes tisztázása és mérlegelése mellett lehet megnyugtatóan megállapítani azt, hogy a bűncselekmény milyen mértékben tette ismertté a hiányt, s hogy ehhez képest van-e egyáltalán leltárhiány, s az milyen összegű. Különösen annak van jelentősége, hogy a bűncselekménnyel kapcsolatban mennyire sikerült felderíteni az elvitt áru, pénz mennyiségét és értékét, maradtak-e a büntetőeljárás során tisztázatlan, felderítetlen olyan tények, amelyek arra engednek következtetni, hogy a bizonyítottnak vett adatokkal szemben nagyobb értékre is tehető a bűncselekmény folytán előállott hiány. Vizsgálni kell emellett az anyagilag felelős dolgozó magatartását is, így különösen azt, hogy megelőzően voltak-e hiányai, és hogy a bűncselekmény felfedezése után milyen magatartást tanúsított. MK 37. szám A munkaügyi vitát eldöntő szerv előtt a dolgozó a leltár helyességét akkor is vitássá teheti, ha az erre vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetés megtörtént, és annak során a leltáreredmény helyességét nem kifogásolta. 58