Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

függés megállapítható, a kiszabott fegyelmi büntetést hatálytalanítani kell, és a munkáltatót, vállalatot, szövetkezetet az okozott kár megtérítésére kell kötelezni. Védeni kell a dolgozók kollektíváinak részvételi jogát a vállalat, illetve a szövetkezet irányításában és ellenőrzésében. Következetesen biztosítani kell tehát, hogy a jóhiszemű bírálat miatt senkit se érhessen hátrány. A rosszhiszemű, intrikus, a kollektíva légkörére káros hatású, a vezetőket és a társadalmi szerveket lejárató bejelentést tevővel szemben azonban akkor is indokolt a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása, ha a bejelentés viszonylag csekély súlyú töredékrészében igaznak bizonyult. 10. A munkajogi felelősségre vonás, a fegyelmi büntetés célja olyan tudatformáló hatás kiváltása; amely alkalmas mind a fegyelmi vétséget elkövető dolgozó, mind a munkatársak esetleges további fegyelmezetlen magatartásának, fegyelmi vétségeinek megelőzésére. Ehhez nemcsak magát az elkövetett fegyelmi vétséget, hanem az eset összes — enyhítő, illetve súlyosító — körülményeit is mérlegelni kell. Mindezek figyelembevételével a fegyelmi jogkör gyakorlójának olyan fegyelmi büntetést kell alkalmaznia, hogy az az elkövetett vétségnek a vállalatnál jelentkező súlyával arányos legyen. Lényeges a büntetés kiszabása előtt a dolgozó korábbi magatartásának vizsgálata. A gyakran fegyelmezetlen dolgozóval szemben a csekélyebb fegyelmi vétséget is szigorúbban kell elbírálni, mert magatartása arra utal, hogy az enyhébb fegyelmi büntetés alkalmazása nem érte el nála a kellő hatást. A kiváló és tartósan jó munka, a példamutató magatartás általában a dolgozó javára szolgáló körülmény, ha első ízben követett el fegyelmi vétséget. A bíróság — mérlegelési körében eljárva — csak akkor enyhítse az egyébként törvényes keretek között kiszabott fegyelmi büntetést, ha a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek megszegésének, a munkáltató sajátosságainak, a dolgozó személyének körülményei összességükben azt nyomatékosan indokolttá teszik. 11. A közvagyon, a társadalmi tulajdon valamennyi fajtájának (vállalati, szövetkezeti vagyon stb.) védelme jogszabályaink fontos tétele. E vagyon sérelme a munkavégzés során okozott kár formájában is jelentkezik. A munkaügyi, szövetkezeti tagsági vitákban tapasztalható, hogy a munkáltatók gyakorlata a kárigény érvényesítésében eltérő és nem eléggé következetes. Ezért a bíróságoknak az eljárási szabályok keretei között hivatalból kell gondoskodniuk arról, hogy a társadalmi vagyont ért kár megtérítése iránti igények érvényesülhessenek. IV. 12. A vezető állású dolgozó feladata a jogkörébe tartozó kérdésekben helytálló, öntevékeny és megfelelő idő alatt hozott döntésekkel a vezetése alatt álló egység megfelelő munkafeltételeinek, eredményes munkájának biztosítása. Különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a vezetők (ideértve a magasabb vezető állású és a magasabb veze13