Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)
a közléstől számított harminc napon belül keresettel fordulnak a munkaügyi bírósághoz. A kifejtettek alapján tehát az állapítható meg, hogy ha a kizárást kimondó elsó' fokú határozat ellen a termelőszövetkezeti tag nem nyújtott be fellebbezést a szövetkezeti döntőbizottsághoz, illetőleg ez utóbbi határozata ellen nem fordult keresettel a munkaügyi bírósághoz, a tagsági viszony a határozat kézbesítésének napját követő harmincadik nap elteltével szűnik meg. Ha pedig az ügy bíróság elé került, a tagsági viszony a munkaügyi bírósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ez következik abból a rendelkezésből is, amely szerint a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztésének az első fokú határozat végrehajtására halasztó hatálya van [Vhr. 105. § (2) bek.]. Arra vonatkozóan, hogy a munkaügyi bíróság határozata mikor emelkedik jogerőre, a Polgári Perrendtartás rendelkezései az irányadók [Pp. 228. §, 218—219. §]. MK 115. szám (Hatályon kívül helyezte az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalás.) MK 116. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Ha a tagsági vitában eljáró munkaügyi bíróság észleli, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet belső normája (alapszabály, más belső szabályzat) jogszabálytól eltér és ezt jogszabály nem teszi lehetővé, nem a belső normát, hanem a jogszabályt kell alkalmaznia. Indokolt esetben azonban a tárgyalás elhalasztása mellett a jogszabályellenes belső normára előzetesen fel kell hívnia az illetékes szervek figyelmét. Ha ez az eljárás megfelelőidő alatt nem vezet eredményre, vagy a halasztás valamelyik fél méltányos érdekét sértené, a munkaügyi bíróságnak a vonatkozó jogszabályok alkalmazásával kell a jogvitát eldöntenie. Pa. 1971. évi 34. számú, valamint az 1977. évi 9. számú törvényerejű rendelettel módosított 1967. évi III. tv. (Tv.) 6.§-a szerint a termelőszövetkezet alapszabály alapján működik. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy az alapszabályt — mint a termelőszövetkezet működésének és gazdálkodásának alapokmányát — a jogszabályok keretei között a termelőszövetkezet közgyűlése állapítja meg, és törvényességi szempontból az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vizsgálja felül és hagyja jóvá. Az alapszabály tehát csak a jogszabályokkal összhangban rendezheti a termelőszövetkezet belső viszonyait. A 7/1977. (III. 12.) MT sz. rendelet 3.§-ának (3) bekezdése ennek megfelelően kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az alapszabály és más belső 154