Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

társadalombiztosítási szerv ellen kell indítani; illetékes az a munkaügyi bíróság, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van." A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. (T.) végrehajtására vonatkozó, többször módosított 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet (R.) 256. §-ának (1) bekezdése ugyanakkor azt mondja ki, hogy a megyei (fó'városi) társadalombiztosítási tanács az R. 252.§-ának d) pontjában megjelölt tanács határozata ellen az érdekelt a határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz fordulhat. Kérdésként merült fel, hogy abban az esetben, amikor az elsó' fokon határozatot hozó szerv és az ellene eló'terjesztett felszólalást elbíráló tanács eltérő székhelyen található, melyiknek a székhelyén működő' munkaügyi bíróság illetékes a kereset elbírálására. A kérdést az dönti el, hogy az idézett két illetékességi szabály a) egymással ellentétben áll-e, mert ebben az esetben a kettő közül csupán az egyik alkalmazható, b) az általános és a különös viszonyában állnak-e egymással, tehát az egyik a főszabályt, a másik rendelkezés pedig az esetek bizonyos körére vonatkozólag a kivételes illetékességi szabályt állapítja meg. A hivatkozott rendelkezéseknek a T. 115. és 117. §-aival egybevetett értelmezése az utóbbi álláspont mellett szól. A T. 117. §-a szerint a biztosítási jogviszony fennállása kérdésében hozott határozat ellen az érdekelt, a fizetési meghagyás ellen a munkáltató és egyéb szerv a kézbesítést követő 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A Pp. 341.§-ának b) pontja értelmében ezekben a társadalombiztosítási perekben az a munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének a székhelye van. Más a helyzet az illetékesség tekintetében, a T. 115. § (2) bekezdésében a Minisztertanács által kapott törvényi felhatalmazáson alapuló R. 256. § (1) bekezdésében szabályozott különös esetben. Ez a szabály ugyanis a helyes értelmezés szerint a Pp. 341. § b) pontjában megállapított illetékesség alóli kivételként úgy rendelkezik, hogy a megyei (fővárosi) társadalombiztosítási tanács és az R. 252.§-ának b) pontjában megjelölt tanács határozata ellen az érdekelt a határozatot hozó szerv — azaz az említett tanács — székhelye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz fordult. Ez az illetékességi szabály érvényesül tehát pl. abban az esetben, ha az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság budapesti székhelyű Nyugdíjfolyósító Igazgatósága által hozott határozat ellen az érdekelt a veszprémi lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) társadalombiztosítási tanács előtt élt felszólalással: a felszólalását elutasító határozat elleni kereset elbírálására ilyen esetben a Veszprémi Munkaügyi Bíróság illetékes. 149