Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

nyugellátás iránt újabb igényt jelentsen be, s olyan újabb bizonyítékokra hivatkozzék, amelyek a korábbi perben számításba nem vett munkaviszonyok (szolgálati évek) megállapítására is alkalmasak. Az újabb igény bejelentése alapján indult későbbi perben a perbevitt jog nem ugyanaz, mint a korábbi perben. Ezért a korábbi per alapjául szolgált igénybejelentés tárgyában hozott ítélet jogereje nem zárja ki azt, hogy a bíróság az újabb igénybejelentés folytán keletkezett későbbi perben a korábbi perben meg nem állapított munkaviszonyt (szolgálati időt) is számításba vegye az igénylő javára, a mindkét perben felmerült bizonyítékoknak a Pp. 206. §-a szerinti mérlegelése alapján. MK 53. szám (Az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A bíróság annak megállapításánál, hogy a rokkantsági nyugdíjra jogosult az 1975. évi II. törvény (T.) 50. §-ának (1) bekezdésében meghatározott melyik rokkantsági csoportba tartozik, csak a III. csoportbeli rokkantságának azt az előfeltételét vizsgálhatja, hogy a jogosult rendszeresen nem dolgozik-e, vagy keresete lényegesen kevesebb-e a megrokkanás előtti kereseténél. Az a kérdés, hogy a dolgozó teljesen munkaképtelen-e és mások gondozására szorul-e, orvosi szakkérdés a rokkantságnak, illetőleg a rokkantság fokának a kérdése. Ezért a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 256. §-ának (2) bekezdése értelmében nem tartozik bírósági hatáskörbe annak megállapítása, hogy az igénylő a T. 50. §-ának (1) bekezdése szerinti I., illetőleg II. csoportbeli rokkant-e. A T. 50.§-ának (1) bekezdése alapján igényelt III. csoportbeli rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megállapításának azonban csak az az előkérdése orvosi kérdés, hogy az igénylő rokkant-e. Ebben a kérdésben az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes Orvosi Bizottságának a szakvéleménye az irányadó. Az azonban már — mint a rokkantsági nyugdíjra jogosultságnak a T. 47.§-a c) pontja szerint egyik előfeltétele — a jogosság körébe tartozó kérdés, hogy az igénylő rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb-e a megrokkanás előtti kereseténél (III. csoportbeli rokkant). Következésképpen az utóbbi előfeltételek vizsgálata bírósági hatáskörbe tartozik. MK 59. szám (Időközben történt jogszabályváltozásokra tekintettel több kollégiumi állásfoglalást módosított, illetve hatályon kívül helyezett. A módosítás átvezetve az érintett állásfoglalásokon.) 144