Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

vezetőjének az állásfoglalása, abban a kérdésben pedig, hogy az igénylő szakmunkáskedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, a művelődési miniszternek az állásfoglalása az irányadó [R. 256. § (3) bekezdés]. MK 48. szám (Az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az üzemi baleseten alapuló nyugellátásra \a!ó igénybejelentés kellő időben történt-e, bírósági hatáskörbe tartozik. A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet (R.) 197.§-ának (1) bekezdése szerint a baleseti nyugellátás iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség esetén a betegség megállapításának a napjától számított két éven belül kell érvényesíteni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, a határidőt az első ízbeni táppénzsegélyezés megszűnésének a napjától kell számítani. Ugyané § (2) bekezdése szerint három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti nyugellátás iránti igényt, ha a baleset következményét az (1) bekezdésben említett határidő után lehetett csak megállapítani. A § (3) bekezdése értelmében az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozói a halál napját követő két éven belül érvényesíthetik igényüket. Végül ugyané § (4) bekezdése szerint az (1)—(3) bekezdésében megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült iratok, orvosi leletek, boncolási jegyzőkönyv stb.) alapján kétségen kívül bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá, ha a sérülés és a munkaképesség-csökkenés (halál) között az R. 199.§-ában megjelölt orvosi bizottság véleménye szerint okozati öszszefüggés van. A nyugellátási igénynek az (1) —(3) bekezdésben megjelölt határidőn túl történt bejelentése — a most idézett (4) bekezdésben említett kivételtől eltekintve — a nyugellátási igény megszűnését eredményezi. Az a kérdés tehát, hogy az igénylő az igénybejelentést kellő időben terjesztette-e elő, az ellátásra jogosultság kérdéséhez, és így bírósági hatáskörbe tartozik. MK 49. szám (Az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Rokkantsági nyugdíjigény megállapítása iránt indított perben öregségi nyugdíjjogosultság megállapítása iránt kereset nem terjeszthető elő. A nyugdíjra vonatkozó jogszabályok szerint a perlést az igénybejelentéssel induló igazgatási eljárásnak meg kell előznie, az igazgatási eljárás előzetes lefolytatása a per142