Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

MK 44. szám (Az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Az özvegyi nyugdíj megosztási arányának megállapítása xégett az 1975. évi II. törvény 66. §-ának (2) bekezdése alapján indított perben a társadalombiztosítási szervnek nem kell perben állnia. A társadalombiztosítási szerv az özvegyi nyugdíj fizetését a két jogosult egymás közötti jogviszonyát rendező ítélet alapján fogja teljesíteni. Az 1975. évi II. törvény (T.) 66. §-ának (1) bekezdése szerint több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. A társadalombiztosítási szerv e rendelkezéseknek megfelelően köteles az özvegyi nyugdíjat megosztani. A T. 66. §-ának (2) bekezdése szerint az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben a bíróságtól az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti. Ez a per már kizárólag az özvegyi nyugdíjra jogosultak közötti jogvita, amelyben a társadalombiztosítási szervnek nem kell perben állnia. Ilyen esetben a bírósági ítélet dönti el, hogy az egyes jogosultakat az özvegyi nyugdíj milyen arányban illeti, s a társadalombiztosítási szerv az ítélet alapján ennek megfelelően fogja a fizetést teljesíteni. MK 45. szám (Az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) a) A balesetért felelős állami szervet (ipari szövetkezetet) a társadalombiztosítási szerv javára a 311975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 190. §-ának (3) bekezdésében megjelölt teljes összeg megtérítésére kell kötelezni akkor is, ha a bíróság a járadékfizetési kötelezettséget az idézett jogszabályban meghatározott időtartamnál rövidebb időben állapítja meg. b) Az állami szerv (ipari szövetkezet) a 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 190. §-ának (3) bekezdése alapján fizetett átalányösszeget más személyre a reá vonatkozó felelősségi szabályok szerint hárítja át. a) A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 241. §-a a nyugellátás és a baleseti nyugellátás megtérítéseként átalányösszegben történő fizetési kötelezettség előírására adott felhatalmazást. E felhatalmazáson alapul a 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat (Sz.) 190. §-a, amely szerint az állami költségvetési szervek, ideértve a folyószámlarendszerben gazdálkodó szerveket is, valamint az állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek, továbbá az ipari szövetkezetek az 1975. évi II. törvény (T.) 108—109. §-án alapuló nyugellátási, illetőleg baleseti nyugellátási megtérítési kötelezettségüket átalányösszegben tartoznak teljesíteni. Az átalányösszegben történő fizetési kötelezettség azt jelenti, hogy az üzemi balesetért, illetőleg a dolgozónak okozott kárért felelős — az Sz. 190. §-ában megjelölt — szerv, illetőleg ipari szövetkezet az egyes nyugellátási, illetőleg baleseti nyugellátási 139