Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

A Legfelsőbb Bíróság 18. számú irányelve a munkafegyelemmel összefüggő ítélkezési gyakorlatról A munka hatékonysága társadalmunkban alapvető érdekünk. Ennek szükséges feltétele a fegyelmezett munkavégzés. A munkafegyelmet védő, illetve a gazdálkodás rendjét biztosító jogszabályok megfelelő érvényesítése elsőrendű társadalmi, gazdasági, egyúttal jogpolitikai, nevelési és igazságszolgáltatási feladat. A Legfelsőbb Bíróság — a munkaügyi bíróságok gyakorlatának tapasztalatait is figyelembe véve — az Alkotmány 47. §-ában meghatározott jogkörében ebben az Irányelvben ad iránymutatást arra, hogy a bíróságok miként segítsék a munkaidőalap jobb kihasználását, a fegyelmezett munkavégzést, végső soron a munka hatékonyságát szolgáló jogszabályi rendelkezések betartását. Az Irányelvet a munka-, illetve a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos eljárások során egyaránt alkalmazni kell. I. 1. A munkafegyelem megköveteli mindazoknak a feladatoknak az elvégzését, amelyeknek a dolgozók a munkaviszonyuk alapján maradéktalanul kötelesek eleget tenni. E kötelezettségek mindenekelőtt a dolgozókra háruló, a mindenkori minőségi, menynyiségi és időbeli követelményeknek megfelelő munka elvégzésének a kötelessége, továbbá azok a kötelezettségek, amelyek a munkavégzéssel közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak. A munkafegyelmet jelentő kötelezettségek teljesítésének elmulasztása ugyanis minden esetben a munkafolyamatot zavaró hátrányt vagy veszélyt okoz a munkáltatónak, a dolgozóknak, illetve a társadalomnak. A fegyelmezett és eredményes munka érdekében elő kell mozdítani, illetve nyomatékosan számon kell kérni a dolgozók kötelezettségeinek teljesítését. Másfelől a munkáltatóknak, vállalatoknak, szövetkezeteknek is teljesíteniük kell a munkaviszonyból, illetve a tagsági viszonyból származó kötelezettségeiket. Meg kell szervezniük a fegyelmezett és hatékony munkához szükséges munkafeltételeket, ideértve a más vállalatokkal, szövetkezetekkel való együttműködéshez és a lakossági igények teljesítéséhez szükséges munkafeltételeket is. A munkával kapcsolatos jogoknak és kötelezettségeknek együttesen kell érvényre jutniuk. Elismerésnek, kedvezménynek, jutalomnak a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkáért van helye. 9