Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

ket kell tennie. Ezek az intézkedései — adott esetben — átszervezésnek minősülnek, mert az üzemeltetési forma megváltozásához kapcsolódnak. Átszervezés esetén pedig módja nyílik a vállalatnak arra, hogy a dolgozónak a munkaszerződés módosítására — akár csak a munkakör vonatkozásában is — ajánlatot tegyen, vagyis a szakmai képzettségének megfelelő' munkakört vagy munkaköröket ajánljon fel neki. Ezt — a vázolt okokból — a határozott időre szóló üzletvezetői megbízás sem gátolhatja. Ha azonban a dolgozó a szakmai képzettségének egyébként megfelelő munkakör vagy munkakörök tekintetében nem járul hozzá a munkaszerződés módosításához, a vállalat — az átszervezés jogcímén — élhet a felmondás jogával. MK 128. szám (Az MK 139. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Annak a dolgozónak is csak különösen indokolt esetben mondható fel a munkaviszonya, akinek a felesége gyermekgondozási segélyben részesül, s feleségét is ideszámítva az általa eltartott családtagok száma a négy főt eléri vagy meghaladja. Az Mt. V. 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint csak különösen indokolt esetben mondható fel a munkaviszonya annak a dolgozónak, akinek négy vagy több általa eltartott családtagja van és a családjában más önálló keresettel rendelkező nincsen. Ezt a rendelkezést azokra a munkaviszonyban álló dolgozókra is alkalmazni kell, akinek a felesége gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot kapott [Mt. V. 54. § (2) bekezdése] és gyermekgondozási segélyben [6/1985. (1.17.) MT számú rendelettel módosított 10/1982. (IV. 16.) MT számú rendelet] részesül. A feleséget ebben az esetben ugyanis a felmondási korlátozás szempontjából szintén eltartott családtagnak kell tekinteni. Ha tehát a dolgozó által eltartott családtagok száma — a gyermekgondozási segélyben részesülő' feleséget is ideszámítva — eléri vagy meghaladja a négy főt, az ilyen dolgozó munkaviszonyát a munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg felmondással. Arra a tényre, hogy a dolgozó munkaviszonya általában a gyermekgondozási sza. badság tartama alatt is fennáll, a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 11. §-ának a) pontja, a 6/1985. (I. 17.) MT számú rendelettel módosított 10/1982. (IV. 16.) MT szá. mú rendelet 5.§-ának (1) bekezdése vonatkozik. Erre az időtartamra természetesen a dolgozó anya — miután munkát nem végez — nem munkabért, hanem gyermekgondozási segélyt kap. A gyermekgondozási segély azonban semmilyen vonatkozásban sem azonosítható a munkaviszonyból származó munkabérrel, bár kétségkívül az elmaradt munkabér részbeni pótlását célozza. Jellegére, céljára és összegére tekintettel azonban önálló keresetnek nem tekinthető. Az a körülmény, hogy az anya bármikor folytathatja szünetelő munkaviszonyát 116