Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)
ríthatatlan ok okozta-e, azt Kell vizsgálni, hogy az előidéző ok a foglalkoztató munkáltató működési körén kívül esett-e, és az annak részéről objektíve elhárítható volt-e. A munkaügyi vita elbírálására a foglalkoztató munkáltatónál szervezett munkaügyi döntőbizottság az illetékes. Ha pedig a munkahelyen döntőbizottságot nem szerveztek, a foglalkoztató munkáltató központjában működő munkaügyi döntőbizottság jogosult eljárni [19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 6. §-ának (1) és (2) bekezdése]. //. Előfordulhat, hogy bár a munkáltatói jogokat — az Mt. V. 39. §-ában foglaltak szerint — a foglalkoztató munkáltató gyakorolja, és a dolgozóval szembeni kötelezettségek is őt terhelik, a munka végzésével kapcsolatban azonban a kirendelő vállalat tevékenységének is jelentősége van (pl. a dolgozónak a foglalkoztató munkáltató részére végzett munkát a kirendelő munkáltató által üzemeltetett munkagéppel kell elvégeznie). Ebből a helyzetből a kötelességét teljesítő dolgozóra—az Mt. 62. §-ának alkalmazása körében — nem származhat hátrány. A dolgozó szempontjából közömbös, hogy a foglalkoztató munkáltatónál elszenvedett károsodását előidéző ok melyik munkáltató működési körével függ össze, és az melyik munkáltató részéről volt objektíve elhárítható. Ehhez képest annak megállapításánál, hogy a károsodást a munkáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta-e, azt kell vizsgálni, hogy az előidéző ok mindkét munkáltató működési körén kívül esett-e, és az mindkét munkáltató részéről objektíve elháríthatatlan volt-e. Ebből következően a foglalkoztató munkáltató a felelősség alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a károsodást előidéző ok nemcsak a saját, hanem a kirendelő munkáltató működési körén is kívül esett, és az annak részéről sem volt objektíve elhárítható. A foglalkoztató munkáltató és a dolgozó között a felelősség kérdésében keletkezett munkaügyi vita elbírálására — az előzőekben kifejtettek szerint — a foglalkoztató munkáltatónál, illetve az annak központjában szervezett munkaügyi döntőbizottság az illetékes. Ha a munkáltatói jogokat — az Mt. V. 39. §-ában foglaltaktól eltérő megállapodás folytán — a kirendelő munkáltató gyakorolja, és ebből következően a kirendelés során végzett munkánál mindkét munkáltató tevékenységének szerepe van: a kirendelő munkáltató az Őt terhelő kártérítési felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a károsodást előidéző ok nemcsak a saját, hanem a foglalkoztató munkáltató működési körén is kívül esett, és az annak részéről sem volt objektíve elhárítható. A kirendelő munkáltató és a dolgozó között felmerülő munkaügyi vita elbírálásánál a kirendelő munkáltatónál szervezett, illetve a központjában működő munkaügyi döntőbizottság jogosult eljárni. 114