Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

gozó részére átadott dolgok átadás-átvételét ilyen esetben is szabályszerűnek kell tekinteni. ///. Az Mt. 58. §-ának (1) bekezdésében szabályozott vétkességre tekintet nélküli felelősségi rendszer alkalmazása és értelmezése során eltérő álláspont alakult ki annak a kérdésnek a megítélésében, hogy a dolgozó a jegyzéknek vagy elismervénynek általa történt aláírása ellenére mentesülhet-e a felelősség alól, ha az átadásnál a dolog menynyiségét és minőségét nem ellenőrizhette. E kérdés elbírálásánál abból kell kiindulni, hogy az átadás-átvétel fogalmához tartozik és annak elengedhetetlen feltétele annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az átvevő az átadni szándékolt dolgok hiánytalanságáról, azok mennyisége meglétéről, azonosságáról, a közölt minőségről — a dolgok természetéhez képest — meggyőződhessen. A dolgozó tehát jogosult, egyúttal köteles is a dolog átadásának időpontjában annak mennyiségét, azonosságát és minőségét megvizsgálni és a tapasztalt hiányosságokról vagy az ellenőrzési lehetőség kizárásáról kifogásait írásban megtenni. Ha azonban a dolgot kifogás nélkül vette át, és utóbb arra hivatkozik, hogy az átvett dolog mennyisége és közölt minősége eltéréseket mutat, vagy a dolog nem azonos az átvételi jegyzéken vagy elismervényen feltüntetett dologgal, mindezek hitelt érdemlő bizonyítása őt terheli. MK 117. szám (Az MK 124. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A 26/1980. (XII. 20.) MüM számú rendelet 10. §-a (6) bekezdésének a járadékfelemelést korlátozó rendelkezése a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt betöltőn dolgozót nem zárja el a felemelés iránti igény érvényesítésétől. A 26/1980. (XII. 20.) MüM számú rendelet 10. §-ának (6) bekezdése szerint az elmaradt jövedelem miatt a dolgozó javára megállapított kártérítés összege az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után csak akkor emelhető fel, ha az összes körülmények gondos mérlegelése mellett megállapítható, hogy a dolgozó a sérelem előtti munkakörében tovább dolgozott volna. A rendelet helyes értelmezése szerint ez a rendelkezés nem korlátozza a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt betöltött dolgozót a járadék felemelésére vonatkozó igények érvényesítésében. A korkedvezményre ugyanis az a dolgozó szerez jogot, aki huzamos időn át a szervezet fokozott igénybevételével járó, illetve az egészségre különösen ártalmas munkát végzett. Nyilvánvaló, hogy emiatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe a járadék felemelési igényének elbírálása során, mint az a dolgozó, aki nem ilyen hátrányos munkakörülmények között végzett munka során szerzett nyugdíjjogosultságot. 110