Sőth Lászlóné: Hagyatéki eljárás. 1960-2001 (Budapest, 2002)

28 ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT eljárásnak lett volna helye, nevezetesen a vevőnek megfelelő határidő tűzésével kellett volna lehetőséget biztosítani arra, hogy tulajdonjogát tényleges birtoklási eljárás útján vagy más módon az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse. Csak ezt követően lehetett volna dönteni abban a kérdésben, hogy a kérdéses ingatlanilletőséget a hagyatékból ki kell-e hagyni, vagy azt az örökhagyó hagyatékaként kell átadni. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság végzésének az indokolása törvénysértő, egyben a hagyatékátadó végzésnek törvényességi óvással megtámadott rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt ezzel összefüggésben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 464/1983. sz., BH 1984/3. sz. 104.) 19. Ha a magánvégrendelet keltének helye az okiratból nem tűnik ki, ez olyan aggályt keltó' körülmény, amelyről a közjegyző' az érdekelteknek tájékoztatást köteles adni [6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 36. § (1) bek., 52. § (3) bek., 61. § (2) bek., Ptk. 629. § (1) bek.]. Az 1985. május 8-án meghalt örökhagyó törvényes örököse kiskorú P. L. nevű gyermeke. Az örökhagyó azonban az 1985. március 31-én kelt írásbeli magánvégrendeletben minden ingó és ingatlan vagyonát élettársára hagyta. A végrendelet szövege az örökhagyó lakhelyét feltünteti ugyan, a végrendelet keltének a helye azonban hiányzik. A hagyatéki eljárás során a közjegyző a végrendeletet kihirdette, majd a kiskorú örökös törvényes képviselőjét tájékoztatta, hogy „az írásbeli magánvégrendelet alakilag aggálytalan". E tájékoztatásra a törvényes örökös jogi képviselő nélkül eljáró képviselője a végrendeletet érvényesnek ismerte el, és kötelesrészre tartott igényt. A végrendeleti örökös a kötelesrész jogosságát elismerte. A közjegyző erre figyelemmel az örökhagyó hagyatékát lh részben végrendeleti öröklés jogcímén L. J.-né F. J.-nak, 1/2 részben pedig kötelesrész jogcímén kiskorú P. L.-nek adta át. A hagyatékátadó végzés - az arra jogosulttól származó fellebbezés hiányában - első fokon jogerőre emelkedett. A jogerős hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 629. §-ának (1) bekezdése szerint az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha - az egyéb feltételek mellett - keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik. A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 36. §-ának (1) bekezdése szerint ha a közjegyző a kihirdetés során a végrendelettel kapcsolatban valamilyen aggályt keltő körülményt észlel, azt a kihirdetésről, illetőleg a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzíti. A He. 52. §-ának (3) bekezdése értelmében a közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg. A He. 61. §-ának (2) bekezdése szerint pedig, ha a végrendeletnek nincsenek meg a törvényben megszabott kellékei, a vitás hagyatékot a törvényes örökösnek kell ideiglenesen átadni. Az adott esetben az írásbeli magánvégrendelet keltének helye az okiratból nem tűnik ki, a b.-i lakos és Cs.-n elhunyt örökhagyó végrendelkezésének helye tehát az okiratból nem állapítható meg. Ez ugyan egymagában nem jelenti azt, hogy a végrendelet alaki okból érvénytelen, az ítélkezési gyakorlat ugyanis érvényesnek tekinti azt az írásbeli magánvégrendeletet is, amelynek szövegéből a végrendelkezés helye kitűnik.