Sőth Lászlóné: Hagyatéki eljárás. 1960-2001 (Budapest, 2002)

ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT 19 Az 1992. évi. XXXII. törvény 15. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a kárpótlással kapcsolatban minden közigazgatási, bírósági eljárás, továbbá minden okirat kiállítása illetékmentes. E törvényi rendelkezésre tekintettel illetékmentes tehát a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem is, ha a fél azt a hagyatéki eljárásban ugyan, de a kárpótlási törvény szerinti alanyi jogosultságra alapítva terjesztette elő. Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az illetékmentesség folytán a törvényes örökösök a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárási illeték lerovására nem lettek volna kötelezhetők; egyben rendelkezett a tévesen lerótt illetékeknek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 80. §-a (2) bekezdésének i) pontja alapján történő visszatérítéséről. A hagyatéki eljárásban költségben marasztalásnak csak a He. 57. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetekben van helye, ez pedig a jogi képviselő részére a költség megállapítását nem teszi lehetővé. Minthogy a Pp. 275/B. §-a szerint a felülvizsgálati eljárás során az általános szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a fenti rendelkezésre tekintettel felülvizsgálati eljárásban sincs mód a jogi képviselő részére költség megállapítására. Ezért a jogi képviselettel felmerült költségeiket a felek - a felülvizsgálati kérelem megalapozottságára tekintet nélkül - maguk viselik. A megyei bíróság által megítélt perköltséget - erre irányuló felülvizsgálati kérelem hiányában - a Legfelsőbb Bíróság nem érinthette... (Pjv. V. 22. 638/1994. sz.) 11. Az örökhagyó által kötött életbiztosítási szerzó'dés alapján járó biztosítási összeg nem hagyatéki vagyon [Ptk. 560. §, PK 75. sz., 6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 31. §1A végrendelet hátrahagyása nélkül meghalt B. J. örökhagyó hagyatékában lemenőágbeli öröklés jogcímén állagöröklésre hivatottak az első- és második házasságból származó egy-egy kiskorú gyermeke. A hagyatéki tárgyaláson a nevezettek mindegyikét törvényes képviselőként (gyámként) az édesanyja képviselte. A közjegyző hagyatéki vagyonként az Állami Biztosító Igazgatóságánál letétbe helyezett életbiztosítási kötvény alapján kifizetendő 30 000 Ft-ot állapította meg. Ezt az összeget az örökhagyó két kiskorú gyermekének adta át azzal, hogy azon özvegyi jog illeti meg az örökhagyó második házastársát. Egyúttal a végzés jogerőre emelkedése után megkeresni rendelte az Állami Biztosító Igazgatóságát aziránt, hogy a biztosítási összeget az örökhagyó második házastársa rendelkezése szerint fele-fele részben a kiskorúak részére - gyámjaik kezéhez - fizesse ki. Fellebbezés hiánya folytán a közjegyző ezt a végzést jogerősségi záradékkal látta el. Á jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A tényállásból kitűnően az örökhagyónak életbiztosítási kötvénye volt. Az eddigi adatok szerint a biztosítási szerződésben a kedvezményezettet nem jelölték meg A Ptk. 560. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az életbiztosítási szerződésben kedvezményezett lehet a biztosított örököse is, ha a kedvezményezettet a szerződésben nem jelölték meg, és bemutatóra szóló kötvényt nem állítottak ki. Ezzel kapcsolatban a PK 75. számú állásfoglalás kifejtette, hogy a biztosítási összeg nem része a hagyatéknak. Ezt juttatja egyébként kifejezésre a Ptk. 560. §-ához fűzött miniszteri indokolás is. A kedvezményezettek - a biztosítási összeg felvételére jogosultak - jogukat a biztosítóval szemben közvetlenül a biztosítási szerződés alapján szerzik meg.