Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

is használja a megjelölést, és az ily módon más védjegyével összetéveszthető, úgy a védjegybitorlás megállapítása nem kizárt. Az alperes a másodfokú eljárásban bizonyította, hogy a felperes által kifogásolt megjelölés használatára a 127 611 lajstromszámú védjegy árujegyzékében szereplő 9., 20., 35., 39. és 40. áruosztályok tekintetében 1988. február 10-i elsőbbségi idővel jogosultságot szerzett. Mivel a felperes ennek ellenére is állítja a sérelmére elkövetett védjegybitorlást, és az első fokú ítélet indokolásával egyetértve a Legfelsőbb Bíróság is megállapítja, hogy az alperes által használt MD ábrás megjelölés a felperes védjegyéhez az összetéveszthetőségig hasonlít, a tényállás felderítése az alábbiakra nézve indokolt: 1. A kifogásolt megjelölést az alperes a védjegyoltalom (Vt. 5. §-a) megszerzése előtti időben használta-e olyan szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek a felperes védjegyének árujegyzékében szereplő szolgáltatásokkal azonosak, vagy ahhoz hasonlóak voltak? 2. A védjegyoltalom fennállása alatt a védett megjelölést az alperes használta-e a védjegy árujegyzékében szereplő áruosztályokon kívüli, ugyanakkor a felperes védjegyének árujegyzékében szereplő vagy ahhoz hasonló áruval kapcsolatban? A bizonyítás körébe kell vonni az alperes cégjegyzékben feltüntetett tevékenységi köre vizsgálatát is (Legf. Bír. Pf. IV. 21 028/1988. sz., BH1989/9. sz. 355.). 3.6. Műszaki ismeretek és tapasztalatok 77. Vagyoni értékű műszaki ismeretek és tapasztalatok szolgáltatásáért járó ellenszolgáltatás megállapításánál irányadó szempontok [Ptk. 86. §, 200. § (1) bek., 207. § (l)és(4) bek.,228.§]. A peres felek 1983. november 18-án írásba foglalt „Hasznosítási szerződést"-t kötöttek. Ebben megállapították, hogy a felperes „szellemi alkotása" a „könnyen szerelhető ajtó és ablak menetes-pánt" és az „állítható műanyag bevonatú ajtó és bukóablak csuklópánt" elnevezésű termék. A találmányokra, amelyekkel a termékek előállíthatók, szabadalmi bejelentés történt. Megállapodtak, hogy a szabadalmi oltalom megadása esetén a hasznosításra az alperes kizárólagos jogot szerez. A termékekre pedig ipari mintaoltalmat kérnek, ennek költségei az alperest terhelik. Vállalta a felperes, hogy a termékek gyártása és értékesítése végett átadja a folyamatos gyártáshoz szükséges műszaki dokumentációt, tervrajzokat, műszaki előírásokat. A gyártási tapasztalatok átadásával közreműködik, és a gyártás beindításához műszaki segítséget nyújt. Az alperes a termékek gyártásának folyamatos biztosítását és ellenérték fizetését vállalta. Ez utóbbit az előállítandó termékek árbevételének meghatározott hányadában kötötték ki, kétféle díjkulcs-csoport szerint. Az egyik csoportba a szabadalom és/ vagy az ipari mintaoltalom megadása esetén a termékféleségként felsorolt darab-díjkulcsokat sorolták fel, a másik csoportba pedig azokat a darab-díjkulcsokat, amelyekkel „a Ptk. 86. § szerint" járó díj számítandó. Ez utóbbi csoportba tartozó díjkulcsok értéke a megadott oltalom esetén járó díjkulcsoknak kb. 60%-a. Külön rendelkeztek az esetleges külföldi értékesítésről, a díjak esedékességéről, és a szerződés tartalmát öt évben határozták meg. A felperes a termékek gyártásához szükséges műszaki ismeretek, tervek stb. átadását'teljesítette, külön megállapodásokkal üzemi épületet, berendezéseket bocsátott az alperes tulajdonába. A tömeggyártáshoz döntő mértékben szükség volt egy különleges 76