Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

kor gyógykezelésük megnehezül. Ezeknek a kétségtelenül meglevő veszélyeknek a kizárására megfelelő adatok nem állnak rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy a szabadalom megadása a szabadalmi bejelentő érdeke, a szabadalmi bejelentőt terheli annak a bizonyítása, hogy az adott esetben ezek a gyógyszerhatású anyagok alkalmazásánál általában tapasztalható reális veszélyek nincsenek. Dr. F. S. szakértő véleménye szerint a rendelkezésre álló adatok alapján az sem zárható ki, hogy a védeni kívánt eljárás szerint rendszeresen antibiotikumokkal táplált tehenek tejének a fogyasztása befolyásolja a tejet fogyasztó ember váz- és szívizomzatának iontranszportját. A védeni kívánt megoldás alkalmazása ezért az ember egészségére is ártalmas lehet, az ember egészségéhez fűződő alkotmányos jogot is sértheti. Az ilyen veszélyekkel járó, a potenciálisan ilyen veszélyt hordozó megoldást - a veszély lehetőségének a kizárására vonatkozó megnyugtató adatok nélkül - nem lehet haladó jellegűnek tekinteni. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság végzésének a megváltoztatásával megváltoztatta az Országos Találmányi Hivatal határozatát, és a szabadalmi bejelentést elutasította (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 464/1986. sz., BH 1987/11. sz. 397. sz.). 44. Szabadalmi bejelentést csak olyan alaki hibák miatt lehet elutasítani, amelyekkel kapcsolatban az Országos Találmányi Hivatal előzetesen hiánypótlásra hívta fel a szabadalmi bejelentőt. A hiánypótlásra felhívó határozatban meg kell jelölni azokat a konkrét hibákat, hiányosságokat, amelyeket ki kell javítani, illetőleg pótolni kell. A konkrét hibák, hiányosságok megjelölését nem pótolja az Országos Találmányi Hivatal elnökének a hirdetményére történő általános utalás [Szt. 44. § (3) bek., 64. § (2) bek. b) pont]. (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 671/1985. sz., BH 1986/11. sz. 457.) 45. A nemleges megállapítási eljárás megindításának feltételei [ Szt. 28. § (1) bek.]. Az Országos Találmányi Hivatal helyt adott az ellenérdekű fél kérelmének, amelyben nemleges megállapítást kért arra, hogy az általa alkalmazott és megjelölt megoldás nem ütközik a kérelmező szabadalmába. A határozat indokolása rámutatott arra, hogy a szabadalom igénypontjának egyik jellemzője a nemleges megállapítást kérő ellenérdekű fél megoldásában nem valósult meg, mert a mellékállomási készülék (vonalszerelvényre csatlakozó) vezetékében sincs dióda beiktatva. A szabadalmas a bírósághoz fordult az OTH határozat megváltoztatása iránt. Az első fokú bíróság a megváltoztatási kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint valamely szabadalomba való ütközés a szabadalom főigénypontja valamennyi jellemzőjének megvalósítása esetén állapítható meg. A folyamatban levő „díjper" egyébként nem akadálya a nemleges megállapítási eljárás megindításának, mert a nemleges megállapítási kérelem előterjesztését korábban indult szabadalombitorlási per zárja ki. A végzés ellen a kérelmező fellebbezett. A fellebbezés nem helytálló. Tévesen értelmezi a kérelmező az 1969. évi II. tv. (Szt.) 28. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezést, amikor úgy véli, hogy a nemleges megállapítást csak az kérheti, aki attól tart: a szabadalombitorlási eljárást valóban meg is indítják ellene. Az elbírált esetben - a kérelmező szerint - az ellenérdekű félnek ettől nem kell tartania. A jogszabály - helyes értelme szerint - a nemleges megállapítási eljárás megindítását objektív feltételektől teszi függővé, és nem a szabadalmas esetleges jövőbeli perlési szándékától. Arra is helyesen hivatkozott az első fokú bíróság a végzés indokolásában, hogy kifejezetten a szabadalombitorlási per megindulása zárja ki a nemleges megálla57