Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

kifogásként lehetett volna értékelni és elbírálni. A Ptk. 308. §-ának (3) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a szavatossági jogokat ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők letelte után is érvényesíteni lehet. A kifogásnak pedig az a jogi természete, hogy az ebben a formában érvényesített ellenkövetelés a követeléssel legfeljebb egyenértékű lehet, és nem eredményezhet többet, mint azt, hogy beszámítás folytán az egymással szembenálló követelések megszűnnek. Tévedtek ezért az eljárt bíróságok, amikor a I—II. r. alperesek viszontkeresetének helyt adtak. Az előadottakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a keresetet elutasító, törvényességi óvással nem támadott rendelkezéseit nem érintette, a viszontkeresetnek helyt adó, valamint a perköltség és illeték fizetésére vonatkozó - törvényességi óvással támadott - rendelkezéseket viszont hatályon kívül helyezte, az első fokú ítéletet e részben megváltoztatta, és az alperesek viszontkeresetét elutasította (P. törv. III. 30 32211987. sz., BH1988/3. sz. 71.). 130. A jogvesztő szavatossági határidő és az elévülés nyugvása folytán még rendelkezésre álló határidő eltelte után szavatossági igény bíróság előtt nem érvényesíthető. Kártérítés címén viszont a jogosult nemcsak az elévült szavatossági igényen felüli többletkár megtérítését követelheti, hanem annak a kárnak a megtérítését is, amely a jogosultat a hibás teljesítés folytán amiatt érte, hogy maga a szolgáltatás hibás volt [Ptk. 308., 310. §]. (P. törv. II. 20 122/1985. sz., BH 1986/2. sz. 60.) 131. Megengedett keresetváltoztatásnak minősül, ha a jogosult a választott szavatossági jogról másikra való áttérés miatt módosítja a keresetét [Pp. 233. § (1) bek., 234. § (3) bek., 235. § (1) bek., Pp. 247. § (1) bek., 306. § (1) és (3) bek., 307. § (2) bek.]. (Pf. IV. 20 431/1988. sz., BH 1989/6. sz. 235.) 132. /. A hibás teljesítés jogkövetkezményei állanak be akkor, ha a termeltető által a szerződésben megállapított mennyiségben szolgáltatott takarmánytápnál a termelőnek többet kellett felhasználnia a szerződés szerinti súlygyarapodás eléréséhez. A hibás teljesítéssel összefüggésben felmerült valamennyi hátrányt a termeltetőnek kell viselnie [Ptk. 305. § (2) bek., 310. §]. II. Tulajdonjog fenntartása mellett hizlalásra átadott állatok elpusztulása esetén az elpusztulásban vétlen termelőt megilletik a hizlalás költségei (Ptk. 99. §). (P. törv. I. 20 700/1987. sz., BH 1988/5. sz. 143.) 133. Közvetlen veszélyhelyzetet magában rejtő műszaki állapot hibás teljesítésként való elbírálása [Ptk. 305. § (1) és (2) bek., 307. § (1) bek.]. A felperesek az 1987. április 13-án kelt adásvételi szerződéssel megvásároltak az I. r. alperestől egy házas ingatlant. A több mint 50 éve készült lakóépület szobájának és konyhájának a tetőcserepekig vert falú, a tetőn kívül pedig élére állított téglákból készült közös kéménye volt, amelybe a korábbi helyi építési szokásoknak megfelelően részben beépítették a mennyezettartó gerendát. A kémény üregébe mintegy 10 cm-re benyúló gerendát oly módon különítették el, hogy azt sárral betapasztották. Hasonlóan kialakított kéménnyel rendelkezett az épület alsó konyhája is. Amikor az ingatlant a felperesek megvásárolták, a kéményben a fagerendát borító sárvakolások részben a kéményseprések, részben a hő hatására már lekoptak, kiégtek. Ezek a hibák csak a kémények szakszerű átvizsgálása esetén lettek volna megállapíthatóak. 154