Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

sedelme ebben a tekintetben kizárja a kötelezett késedelmét, és a teljesített szoftver-szolgáltatás után járó szerzői díj esedékességét nem érinti. Mindezekre tekintettel az első fokú ítéletnek a főtárgyban hozott marasztaló döntését a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta. A már kifejtettek szerint a jogvita nem gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában merült fel. A fizetési késedelem jogkövetkezményeinél ezért a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A késedelmi kamat mértéke az 1984. évi 33. sz. tvr. hatálybaléptét követően (1985. január l-jétől kezdve) a módosult Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése értelmében évi 8%, azt megelőzően pedig évi 5%. Tévesen mellőzte az első fokú bíróság a felperes perköltségének viselése körében a képviseleti költséget. A perben ugyanis nem alkalmazható a Pp. 386. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint jogtanácsos részére gazdasági perben munkadíj megállapításának nincs helye. Nem alkalmazható a Pp. 382. §-ának (3) bekezdésében írt szabály sem. Végül téves volt és ezért megváltoztatásra szorult az első fokú bíróságnak az illeték viseléséről szóló határozata is. A felperesként fellépő Szerzői Jogvédő Hivatal a 106/1952. (XII. 31.) MT sz. rendelet 15. §-a értelmében mentes az illeték lerovása alól. A per nem gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitája. A felperes által le nem rótt kereseti illeték mértéke ezért a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 116. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a pertárgy 6%-a, ezt a le nem rótt illetéket pedig a 16/1976. (XII. 31.) IM sz. rendelet (R.) 18. §-ának (1) bekezdése értelmében — pervesztességre tekintettel — az alperes köteles megtéríteni. Ennek módjára a R. 22. §-ának rendelkezései az irányadók. Az alperes a fellebbezési illetéket hiányosan rótta le, ennek pótlására a Legfelsőbb Bíróság leletezés terhével hívta fel az alperest. A pervesztességére tekintettel az alperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében köteles a felperes képviseleti költségét mindkét fokú eljárásban viselni (Legf. Bír. Pf IV. 21 05311984., BH 198517. sz. 260.). 37. LA számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) is a szerzői jogi törvény védelme alá tartozó [Ptk. 86. §, 911969. (XII. 29.) MM sz. r. l.§ (1) bek.]. II. Ha a munkáltató a felhasználási jogának gyakorlása során a műre harmadik személlyel köt felhasználási szerződést, szoftver esetében a szerzői díjat — a mű alkotásával kapcsolatos ráfordításokra figyelemmel — 10%-nál alacsonyabb mértékben is meghatározhatja. A szoftver esetleges átdolgozásának a költségeit is a felhasznált mű alkotásához tartozó ráfordításnak kell tekinteni és ezt a díjazás mértékénél figyelembe kell venni [Ptk. 86. §, 1969. évi III. tv. 14. § (1) bek., 911969. (XII. 29.) MM sz. r. 12. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 41711982. sz., BH 1984/7. sz. 269.) 38. A már nyilvánosságra hozott zenemű nyilvános előadása esetén a szerzői jogok védelmére hivatott szerv által a művelődési miniszter jóváhagyásával megállapított díjat kell fizetni. A szerzői jog szempontjából nyilvánosnak minősül az olyan előadás, amely a családiasság vagy háziasság körén túlmegy. Nyilvános előadásnak kell tekinteni — egyebek között — a vendéglátóiparban a vendégek (fogyasztó közönség) részére rendelkezésre álló helyiségben elhelyezett rádión, televízión vagy hanghordozó berendezésen — köztük a magnetofonon — keresz50