Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

33. A képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről,^ rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában örökít meg^ a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. A nyilvánosságra hozatalhoz a felvételen ábrázolt személy hozzájárulására van viszont szükség, ha — az összes körülményre tekintettel — megállapítható a felvétel egyedisége, egyéni „képmás"-jellege [Ptk. 80. § (1) és (2) bek.]. J. I. felperes 1982. év tavaszán belépőjegy ellenében látogatóként részt vett a Macskabarátok és Tenyésztők Országos Egyesülete által Budapesten rendezett macskakiállításon. A felperes nem tagja az egyesületnek. A kiállítás területén a látogatók által is észlelhetően filmforgatás folyt, de arról nem tudott a felperes, hogy a filmezés milyen célból készül, hogyan történik a felvételek felhasználása. A Magyar Filmgyártó Vállalat alperes „Macskakörmök" címmel szatirikus tárgyú kisjátékfilmet készített. Ezt részben a Macskabarátok és Tenyésztők Országos Egyesülete közgyűlésén felvett, részben a macskakiállításon készült felvételekből állították össze kísérő szöveggel kiegészítve. A képek között szerepel a felperesről készült „közelkép" is, amelynek vetítésekor a kísérő szöveg — a per eddigi adatai szerint — a macskák szaporodásáról szól. A filmet az alperes először 1982. április 21-én zárt körben vetítette. A felperes erről tudomást szerzett, és április 23-án ajánlott levélben közölte az alperessel, hogy a filmben való szerepeltetéséhez nem járul hozzá. Az alperes ezt nem vette tudomásul, és a filmet oly módon adta át forgalmazásra, hogy azon a felperes képmását közelképben mutatják. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogsértést követett el, arra kérte kötelezni, hogy képét vágja ki a filmből. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az ott levő műszaki berendezésekből a felperes tudomást szerezhetett arról, hogy a kiállítás területén filmforgatás folyik, a filmben a felperest nem tüntették fel hátrányos színben. Az első fokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Az indokolás szerint a felvétel készítésekor nem történt visszaélés, a felperest nem tüntették fel hátrányosan. A nyilvánosságra hozatal sem jogsértő, mert a kiállításon való részvétel megfelel a nyilvános közszereplésnek. Egyébként abból, hogy a felperes észlelhette a filmforgatást, mégsem hagyta el a kiállítás területét, ráutaló magatartással hozzájárult a film készítéséhez és nyilvánosságra hozatalához. A másodfokú bíróság az 1983. március 1. napján kelt ítéletével helyben hagyta az első fokú bíróság ítéletét. Kimondotta ugyan, hogy az első fokú bíróság tévesen minősítette a kiállításon való részvételt nyilvános közszereplésnek, ennek ellenére azt az álláspontot fogadta el, hogy aki nyilvános helyen (utcán, kiállításon, előadáson, sporteseményen) megjelenik, nem sérelmezheti, ha képmását tudósításban, riportfilmekben felveszik és a közönség körében vetítik, csak akkor, ha ez visszaélésszerűen, sértő módon történik. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A Ptk. 80. §-ának (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok megsértésétjelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A (2) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához — a nyilvános közszereplés kivételével — az érintett személy hozzájárulása szükséges. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a nyilvános helyen (utcán, kiállításon, előadáson, sportmérkőzésen stb.) megjelenő személyek nem 45