Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, keresetének helyt adó ítélet meghozatala iránt. Az alperes az első fokú bíróság ítéletének a helyben hagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. Az első fokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helyes az a jogi álláspontja is, hogy az alperes a látogatás elrendelésével a jogszabályban is meghatározott kötelességét teljesítette. A perben nem merült fel adat arra, hogy az alperes — dolgozója — túllépte azt a mértéket, amely a kötelessége teljesítéséhez szükségszerűen tartozott, és így az sem állapítható meg, hogy a beteglátogatással a felperesnek az emberi méltóságát vagy más, személyhez fűződő egyéb jogait megsértette (Ptk. 75—82. §). Ilyen körülményekre egyébként magának a felperesnek a kereseti tényállításaiból sem lehet következtetni. Az a körülmény, hogy az elmeosztályon történő gyógykezelés, illetőleg a gondozói nyilvántartásba való felvétel és a sérelmezett látogatás között évek teltek el, önmagában nem teszi jogellenessé vagy éppen sértővé az ellenőrző jellegű látogatást. Az említett beteg gondozása a szükséges ideig tart. Az elbírált esetben az orvosszakértői vizsgálat a kóros állapot jelenlegi fennálltát, tehát a gondozás szükségességét igazolta. A gyógykezelő, gondozó tevékenység megválasztásánál és foganatosításánál megfelelő körültekintéssel kell eljárni. Ennek elmulasztása nemcsak az idevonatkozó szakmai szabályoknak, hanem egyszersmind a személyhez fűződő, a törvényben biztosított jogoknak a megsértését is jelentheti. A vizsgált esetben azonban — a fentebb említettek szerint — az alperes magatartásának jogellenes, a felperes személyhez fűződő jogait sértő voltára nincs következtetési alap. A Legfelsőbb Bíróság ezért az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyben hagyta. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 15511982. sz., BH 1982112. sz. 507.) 32. I. A személyhez fűződő jogok megsértése megvalósulhat a képmás vagy hangfelvétel visszaéléssel történő elkészítésével is. Ha a lakó a falon áthallatszó hangos kijelentéseket tesz a szomszédos lakás lakójának személyével kapcsolatban, és ez utóbbi erről a saját lakásában elhelyezett hangfelvevő berendezéssel felvételt készít, ez a magatartás nem jelent más jogvédte érdekkörébe történő illetéktelen behatolást (jogsértést). II. A hangfelvételnek bírósági vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való előterjesztése felhasználásnak — nyilvánosságra hozatalnak — minősül, és a felhasználás tényének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a hangfelvétel készítése a személyiségi jogok megsértésével vagy ilyen jogsértés nélkül történt. III. A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért — az egyébként is jogsértés nélkül készült — hangfelvétel felliasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik [Ptk. 75. § (1) bek., 80. § (1) és (2) bek., 4. § (1) bek.]. A felperes és az alperesek egymással szomszédos lakásban laknak, a falak nagyon vékonyak, a hangos beszéd áthallatszik. K. J. és K. J-né alperesek a saját lakásukban több alkalommal hangfelvételt készítettek arról, ami dr. B. V. felperes lakásából hozzájuk áthallatszott. Majd K. J. és K. J-né alperesek 42