Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

26. : Helye van sajtóhelyreigazításnak, ha a büntetőeljáráson, büntető ítéleten alapuló sajtóközlemény a büntetőeljárásban terheltként nem szereplő, bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsított, el nem ítélt személyről állít valótlan tényt, illetőleg tüntet fel való tényt hamis színben [Ptk. 79. § (1) bek., PK434. sz.J. (Legf. Bír. Pf III. 20 747/1984. sz., BH 198513. sz. 98.) 27. A sajtóhelyreigazítás jogintézménye sajátos személyiségvédelmi eszköz. Ezért a sajtóhelyreigazítási eljárás keretében nincs lehetőség annak vizsgálatára, hogy a perbeli sajtóközlemény, riport megállapításai a vizsgált kérdésben jogi, közgazdasági és politikai szempontból mennyiben szakszerűek, ehhez képest a tényleges társadalmi-gazdasági problémát tárják-e fel, vagy pedig csupán utalnak arra egyes részletkérdések, jelenségek bemutatásával. Amennyiben ez a módszer nem eredményezi az igényt érvényesítő személyével kapcsolatban való tények hamis színben történő feltüntetését és valótlan tények közlésére sem került sor, sajtóhelyreigazításnak nem lehet helye (Ptk. 79. §). (Legf. Bír. Pf. IV. 20 626/1984. sz., BH 1985/5. sz. 183.) 28. /. Jogi személy akkor érvényesíthet sajtóhelyreigazítás iránti igényt, ha a kifogásolt közlés a jogi személyt név szerint megjelöli vagy a jogi személyre egyéb módon utal, és a közlés tartalmából a jogi személy határozottan felismerhető. II. A sajtóhelyreigazítási igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a szövegkörnyezetre is. [Ptk. 79. § (1) bek., PK 432. sz., PK433. sz.] (Legf. Bír. Pf. III. 20 683/1984. sz., BH 1985/5. sz. 184.] 29. Sajtóhelyreigazítás csak abban az esetben követelhető, ha a sajtószerv valótlan tényt közölt vagy híresztelt, illetőleg való tényeket hamis színben tüntetett fel. Ebből következően helyreigazító közleményben a való tények feltüntetése csak akkor kérhető, ha a kifogásolt sajtóközlemény abban a tárgykörben a valóságot sértette. A valóság feltüntetése csak annyiban követelhető, amennyiben ez a valótlanság, illetőleg a való tények hamis színben feltüntetése megértéséhez, értelmezéséhez szükséges [Ptk. 79. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 223/1984. sz., BH 1985/5. sz. 185.) 30. /. Ha személyhez fűződő jog sérelme miatt a bíróság az alperest elégtételt adó nyilatkozatnak a perben nem álló napilapban stb. való közzétételére kötelezi, előzetesen tisztáznia kell, hogy a közzétételnek nincs-e akadálya [Ptk. 79. §, Pp. 345. § (3) bek.]. II. A személyhez fűződő jogok sérelme esetén közérdekű célra fordítható bírságot akkor lehet kiszabni, ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával [Ptk. 84. § (2) bek.]. A megyei lapkiadó vállalat által kiadott szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat 1979. évi decemberi számában jelent meg dr. G. S. újságíró — alperes „Kiszorítás" című írása G. F. aláírással. Ez a sajtóközlemény, többek között'' megállapításokat tett — a név megjelölése nélkül — a K-i Mezőgazdasági Technikum igazgatójára, aki az azóta meghalt K. L-lel volt azonos. 39