Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)
a harmadik gyermek vállalásával, mintha az elhalt gyermeket kellett volna tovább nevelni. A Főügyészség és az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság a marasztalási összeget 105 000 Ft-ra szállította le. Sírkőállítás költsége címén 10 000 Ft-ot látott elszámolhatónak, amelyből az alperes 5000 Ft-ot peren kívül kifizetett. Kimondotta, hogy a különösen tragikus körülmények között történt halál sem indokolja a szokásosnál lényegesen drágább nagyobb értékű síremlék költségét kártérítésként elszámolni. Az általános kártérítéssel kapcsolatban kimondotta, hogy a felpereseknek ténylegesen kimutatható, de összegében pontosan ki nem számítható vagyoni káruk keletkezett abból, hogy a harmadik gyermek nevelésére a perbeli baleset folytán vállalkoztak. Figyelembe vette azt is, hogy az I. r. felperes keresete átmenetileg jelentősen csökkent, mert a tragikus esemény hatására biztonságosan nem tudott közforgalmi járművet vezetni. III. A jogerős ítélet ellen törvénysértés és megalapozatlanság címén emelt törvényességi óvás alapos. 1. A Ptk. 354. §-a értelmében a károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti. A Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése értelmében kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A Ptk. 359. §-ának (1) bekezdése szerint ha a kár mértéke pontosan nem számítható ki, a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas általános kártérítésnek van helye. A felpereseket 7 éves gyermekük halálával pénzben ki nem fejezhető súlyos hátrány érte. A Legfelsőbb Bíróság 16. számú Irányelvének a III. pontja szerint azonban a nem vagyoni kártérítést — miként arra az ügyben eljárt bíróságok helyesen rámutattak — nem alapozza meg önmagában a közeli hozzátartozó halálának a ténye, és az ennek következtében fellépő gyász és fájdalom, valamint az, hogy a hozzátartozó halála folytán a korábbi helyzet hátrányosan megváltozott. Ezért csak az ezzel kapcsolatos vagyoni kártérítésre kerülhet sor. A gyermek, illetve korától függetlenül általában az ember a maga egyediségében egyetlen, nem helyettesíthető. Ezért a felperesek újabb gyermekének a születése jogi és társadalmi, erkölcsi értelemben nem tekinthető a korábbi gyermek pótlásának, helyettesítésének. Ettől eltérő értelmezés sértené a személyiség, az emberi méltóság tiszteletben tartásával kapcsolatban kialakult erkölcsi és jogi elvárásokat, szabályokat. Ezért a harmadik gyermek nevelésével, tartásával, gondozásával kapcsolatos többletköltséget nem lehet olyan költségnek tekinteni, amely a másik gyermek elvesztése folytán a szülőket ért nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. így ezzel kapcsolatban anyagi kárpótlásként általános kártérítést sem lehet megállapítani. Törvényt sértett ezért az ügyben eljáró bíróság, amikor ezen a címen általános kártérítést ítélt meg. 2. A másodfokú bíróság azonban ítéletét részben olyan körülményekre alapította, amelyek alapján vagyoni kártérítésre lehetőség van. Az iratokhoz csatolt munkáltatói igazolás szerint az I. r. felperes korábbi gépkocsivezetői munkaviszonyát azzal az indokolással mondotta fel, hogy kisfiának tragikus 231 í