Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

és a Ptk. 6. §-ának alkalmazásával az alperes a kár egészének vagy egy részének a megtérítésére kötelezhető, ahhoz, hogy ebben a kérdésben a bíróság dönteni tudjon, a kár helyes összegét meg kell állapítani. Ha a szakértő nem tud aggálytalan véleményt adni a facsemeték 198l-es értékére, az árak alakulásának megállapításához további bizonyításra van szükség. Miután a felperes vitatta, hogy az általa leszállított facsemetéket vizsgálta meg a szakértő, a véleményt ki kell egészíttetni arra vonatkozóan, hogy a felperes olyan méretű facsemetéket szállított-e le, mint amilyent a táviratban kértek tőle, az ilyen méretű facsemetének mi volt az értéke. A Ptk. 6. §-a alapján történő kártérítésnél nincs helye kármegosztásnak, hanem a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy milyen összegű kár áll okozati összefüggésben az alperes magatartásával, indokolt-e a teljes kár megtérítésére kötelezni, vagy csak részbeni megtérítésre kerülhet sor. Ennél a felek magatartása mellett annak van jelentősége, hogy a kereslet-kínálat alakulása folytán mi volt a lehetősége az értékesítésnek, és a termelés, valamint az értékesítés milyen kockázattal járt együtt. (P. törv. I. 20 50111983. sz., BH 198414. sz. 144.) 6. /. Egyesületet alkotmányos joguknál fogva az állampolgárok létesíthetnek. Jogi személy csak az alapszabály külön rendelkezése alapján lehet az egyesület tagja. A polgári jogi társaság és a gazdasági munkaközösség nem jogi személy, egyesület tagja nem lehet. [Alkotmány 6. § (1) bek., Ptk. 65. § (1) és (2) bek., 1981. évi 29. sz. tvr. !.§(!) bek.]. II. Az egyesület alapvetően gazdasági célú tevékenységet nem folytathat [Ptk. 65. § (llbek.J. I. K. Ö. felperes kérelmére a kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya az 1982. március 3-án kelt határozatával engedélyezte a „Budapesti kisvállalkozók egyesülete" megszervezését. A szervező munka eredményeként 1982. március 19-én tartott alakuló értekezleten résztvevők elfogadták az egyesület alapszabályát, megválasztották az egyesület elnökét, alelnökét és főtitkárát. Megállapodtak abban, hogy az egyesület gazdasági munkájának az irányításával — visszavonásig — tag társaságot, az Organizáció Szervező Iroda, Polgári Jogi Társaságot bízzák meg. A jegyzőkönyvet 10 személy írta alá mint különböző gazdasági munkaközösségek, illetve polgári jogi társaságok képviselője, képviselő-helyettese, jogtanácsosa, egy esetben ügyintézőjeként. A kerületi tanács vb igazgatási osztálya az 1982. június 25-én kelt határozatával az egyesület nyilvántartásba vételét megtagadta. Az indokolás szerint a nyilvántartásba venni kért egyesület nem tekinthető egyesületi jellegű társulásnak, célja és tevékenysége döntő mértékben inkább kisvállalkozási jellegű. Kifogásolta azt is, hogy az alapító tagok mindegyike gazdasági munkaközösség. Ezt a határozatot a Budapest Főváros Tanácsa V. B. Igazgatási Főosztálya az 1982. szeptember 10-én kelt határozatával helyben hagyta. Utalt arra, hogy a jogszabály az állampolgárok megjelölt tevékenységének a fejlesztését határozza meg egyesületi célként, és az állampolgárok nem élethivatásszerűen folytatott, nem a jövedelem megszerzéséhez szükséges tevékenységének elősegítése az elfogadható egyesületi cél. A gazdasági munkaközösség nem jogi személy, ezért nem lehet egyesületi tag. II. A felperes keresetében kérte az államigazgatási határozat hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a jogszabály a társadalmi és kulturális célon kívül egyéb tevékenység előmozdítására is lehetővé teszi egyesület létrehozását. Semmi akadálya nem lehet annak, hogy a gazdasági munkaközösségek 18