Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

a felek eltérő megállapodásának lehetőségét kizárva a hatósági jogkörben eljáró államigazgatási szervre bízza, már nem érvényesülhet a polgári jog említett jogintézménye. A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen — törvénysértés miatt — emelt újabb törvényességi óvás indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa helyezze hatályon kívül a Legfelsőbb Bíróság határozatát és hozzon a jogszabályoknak megfelelő határozatot. Az óvás indokai lényegében ugyanazok, mint amelyeken a korábbi — a Legfelsőbb Bíróság által elutasított — óvás alapult. A Legfelsőbb Bíróságnak — az óvás szerint — érdemben kellett volna elbírálnia, hogy a felek szolgáltatásai között mutatkozik-e feltűnő értékaránytalanság. III. A törvényességi óvás alapos. 1. AÍZ állampolgárok tulajdonában levő, üresen álló családi házak értékesítéséről szóló 46/1974. (XII. 4.) MT számú rendelet szerint az említett házakat a tulajdonosok — hasznosítás céljából — értékesítésre ajánlhatják fel az ingatlan fekvése szerint illetékes községi tanács részére; a felajánlás elfogadásáról a községi tanács elnöke dönt [1. § (1) bek.]. A vevőt a községi tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki [2. § (1) bek.]. Az értékesítésre elfogadott családi ház eladási árát az állami ingatlanközvetítő szerv által becsült helyi forgalmi érték figyelembevételével kell megállapítani (3. §). A vevő részére az Országos Takarékpénztár kölcsönt nyújt (4. §). Az említett rendelet végrehajtásáról szóló — módosított — 30/1974. (XII. 4.) PM—ÉVM számú együttes rendelet szerint a családi ház értékesítése a kijelölt vevő részére az MT rendelet 3. §-ában megállapított eladási áron történik. A kölcsönnyújtás alapjául szolgáló eladási árat a községi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg [4. § (1) bek.]. Az ismertetett jogszabályi rendelkezésekből kitűnően az előírt módon keletkezett adásvételi szerződések esetében is a felek (az eladó és a vevő) között keletkezik jogviszony, mégpedig polgári jogi jogviszony. Az adásvételi szerződés csak akkor jön létre, ha a vevő az ingatlanközvetítő szerv becslése és az eladó nyilatkozata alapján a tanácsi szerv által megjelölt vételárat elfogadja. Az adásvétel lebonyolításának folyamatába bizonyos vonatkozásokban (vevő kijelölése, vételár meghatározása) államigazgatási aktus beiktatása a jogviszony polgári jogi jellegén nem változtat. A jogszabály — a vagyontárgyak rendeltetésüknek megfelelő hasznosítása, az állampolgárok lakás-, üdülő- és telekigényének kielégítése érdekében és szociálpolitikai megfontolásokból — csak a szerződés létrejöttét kívánta biztosítani, de nem irányult a jogszabályalkotói szándék arra, hogy a felek jogviszonyát kivonja a Ptk. — tehát törvény — uralma alól. A felek között már létrejött jogviszony tekintetében a Ptk-nak a szerződésekre vonatkozó általános szabályai jönnek figyelembe. A tanácsi szerv közbenjöttével létesülő szerződés is számos okból lehet érvénytelen. Lehet semmis pl. azért, mert cselekvőképtelen személy a szerződő fél. Lehet a szerződés megtámadható azért, mert a vevő lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, s tévedését az eladó okozta vagy felismerhette. Előfordulhat megtámadásra okot adó megtévesztés vagy közös téves feltevés is. De megtámadható a szerződés a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága címén is, minthogy a forgalmi érték megállapítása lehet téves. Az már további kérdés, hogy a vételár meghatározásának körülményeire tekintettel az adott esetben sikeres lesz-e egy ilyen megtámadás. A megtámadás elvi lehetősége azonban nem zárható ki. 166