Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

termelni az állatállomány takarmányozásához szükséges termények egy részét, s azokat az ingatlanukra is kell szállítani, értékveszteség megállapításához alapot nem nyújt. Ezért jogszabálysértően kötelezték az eljáró bíróságok az alperest 8300 forint értékveszteség megfizetésére. Az állatállomány tartásához szükséges takarmány szállításának költsége azonban kisajátítással kapcsolatos egyéb költség címén sem lett volna megítélhető. Az R. 26. §-a ugyanis a kisajátítással kapcsolatos költségként a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munkák költségét és az egyéb ráfordítások költségét, a kisajátítás következtében szükséges üzemátszervezés, üzemáttelepítés és költözködés költségét, a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a cserelakás (cserehelyiség) bére közötti öt évi bérkülönbözet és az egyéb hasonló igazolt költségek megtérítését írja elő. Az állatállomány tartásához szükséges takarmány szállításának költsége azonban rendeltetését és felmerülésének okát tekintve sem hasonló az R. 26. §-a a)—c) pontjaiban felsorolt ezekhez a költségekhez, ezért az esetleg valójában felmerülő takarmányszállítási költséget az eljárt bíróságok a felperesek részére kisajátítással kapcsolatos egyéb költségként sem ítélhették volna meg. A fent kifejtettekből következően a jogerős ítélet törvénysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében, s egyben a rendelkezésre álló peradatok alapján annak helyébe a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozva, a felperesek keresetét elutasította. A felperesek a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése szerint kötelesek az alperesnek okozott kétfokú perköltséget megfizetni, valamint az állam által előlegezett illetéket megtéríteni [16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet 18. § (1) bek.]. (P. törv. I. 20 17011981. sz., BH 1982/1. sz. 5.) 127. Nem jár kártalanítás a kisajátított ingatlanon folytatott jövedelemszerző tevékenység lehetőségének megszűnése miatt [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 6.) MT sz. r. 25. § (1) bek. a) pont]. (P. törv. I. 20 687/1981. sz., BH 1982/4. sz. 139.) 128. Közös tulajdonban levő, de a tulajdonostársak által megosztottan használt ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál az egyes tulajdonostársak által kizárólagosan birtokolt ingatlanrészek tulajdonságait, az értékelésük szempontjából jelentős tényezőket az ingatlanrészek szerint elkülönítetten kell vizsgálni, de az egész ingatlanra egységesen jellemző tényezőket is figyelembe kell venni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 9. § (1) és (3) bek., 10. § (2) és (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. § (1) és (2) bek., 17. §]. A perbeli budapesti 4914 m2 (1665 négyszögöl) kiterjedésű ingatlan meghatározott hányadokban a felperesek és a perben részt nem vett három személy közös tulajdona volt. A tulajdonostársak az ingatlan területét a tulajdoni hányadukkal arányos mértékben felosztva, elkerítetten, kizárólagosan birtokolták. Az elkülönülten használt területrészeken eltérő beépítettség, évelő növényzet, közművesítettség stb. alakult ki. A tulajdonostársak az ingatlanilletőségüket különböző időpontban szerezték, részben 1970. év után. A kerületi tanács vb igazgatási osztálya az 1980. augusztus 12-én kelt határozatával az ingatlant kisajátította és az érte járó kártalanítást ez egyes tulajdonosai