Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

alkotott ismeretekre is vonatkozik. A felperes dolgozta ki a nagyüzemi gyártástechnológiát. Végül hivatkozott arra, hogy a pert megelőző megbészélésen az alperes elismerte a felperes díjigényét, és nem volt vitás, hogy a befolyt licencia díj 50%-a megilleti a felperest. Az alperes kérte az első fokú ítélet helyben hagyását. Fellebbezési ellenkérelme szerint az alperes korlátozás nélkül szerezte meg a szabadalmi jogosultságot. Az átruházási szerződésnek a jogokra és kötelezettségekre vonatkozó része a törvényes rendelkezésekre utal. A felperes által a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződés is csupán a hasznosítási szerződés alapján a felperest megillető díjigényre vonatkozó jogot tartotta fenn, amelynek alapján járó díjakat a felperes meg is kapta. 1968 óta az alperes a szabadalmas, ezért a szabadalomból eredő jogok az alperest illetik meg. A termék üzemszerű gyártásának a feltételeit az alperes teremtette meg, és az alperes dolgozta ki az üzemszerű gyártás technológiáját is. A műszaki ismeretek és tapasztalatok fejében sem jár díj a felperesnek, . mert a korábbi jogszabályok ennek a díjazását nem ismerték, így ezt az igényt'az új jogszabály utólag nem élesztheti fel, a nagyüzemi gyártástechnológia kidolgozásában való részvételért a felperes az akkori jogszabály szerint csak munkadíjat és költséget követelhetett. Előadta végül, hogy az oltalmi idő 1980. szeptember 13-án lejár. Eddig az időpontig várható külföldi értékesítésből származó bevétel nem éri el a szabadalom fenntartásával felmerült költségeket. Ezért nincs olyan vagyoni eredmény, amelyből az alperes részeltethetné a felperest. III. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési kérelem és ellenkérelem elbírálása során a következő szempontokat vette figyelembe. 1. A szabadalmi oltalmat az alperes szerezte meg. Az Szt. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának — a jogszabályok keretei között — kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt adjon. Az alperesnek mint szabadalmasnak ezt a jogát nem korlátozza a korábbi szabadalmas és a felperes között létrejött szerződés, mert ilyen korlátozást az a szerződés sem tartalmazott. A felperes a szabadalom átruházásakor csupán azt kötötte ki a korábbi jogszerzővel szemben, hogy fenntartja jogát a megvalósítás folytán járó, őt törvény szerint megillető díjigényre. Ezzel az általa az átruházás előtt kötött hasznosítási szerződés alapján őt megillető hasznosítási díjra utalt, amelyet meg is kapott. A felperes kereseti követelése az elsődleges jogcím alapján ezért alap-talán. 2. A felperes kereseti követelése másodlagosan a külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó vagyoni értékű műszaki ismeretek felhasználása után a Ptk. 87. §-ának a (2) bekezdése alapján megállapítható térítésre vonatkozik. Az alperes tévesen hivatkozott arra, hogy az adott esetben — a módosított Ptk. hatályba lépése előtt történt értékesítésre tekintettel — nem alkalmazhatók a módosított Ptk. 87. §-a (2) bekezdésének a rendelkezései. A vagyoni értékű műszaki ismeretekre és az ezzel kapcsolatos vagyoni igényre vonatkozó rendelkezéseket az 1978. március hó 1. napján hatályba lépett 1977. évi IV. törvény iktatta a Ptk. rendelkezései közé. Az 1978. évi 2. sz. tvr. 9. §-a szerint azonban — eltérő rendelkezés hiányában — a mó74