Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

takba visszaáramló folyadék. Ha a kútnál van visszacsapó szelep, akkor a vezeték töltődik fel folyadékkal. Ennek a megakadályozását javasolták a gyűjtősor függőleges ágába egyszerű visszacsapó perem beépítésével. Sze­lep helyett egy csukló körül elforduló nyelv alkalmazását javasolták, amely saját súlyánál fogva, illetve az ellennyomás hatására zár. Újítási javaslatukat az I. r. alperes elfogadta, újítási hasznosítási szerző-1 dést kötött a II—III. r. alperesekkel. A megvalósítás az 1978. évben megtör­tént, megállapították, hogy az újítási javaslatban leírt előnyök megvaló­sultak, ezért a II. és III. r." alperesek részére az I. r. alperes 10 000 Ft eszmei újítási díjat állapított meg. II. A felperes a módosított, illetve kiterjesztett keresetében kérte meg­állapítani, hogy ő a II. és III. r. alperesek által az I. r. alpereshez benyújtott újítás szerzője, illetve társszerzője. Kérte továbbá megállapítani, hogy a közte és az I. r. alperes között létrejött újítási hasznosítási szerződés sem­mis, és kérte az I. r. alperest kötelezni a javaslatával arányban álló újítási díj fizetésére. Arra is hivatkozott, hogy megoldása találmánynak minősül, ezért az I. r. alperes találmányi díj fizetésére köteles. Utóbb bejelentette, hogy 1980. november 14-én az Országos Találmányi Hivatalhoz szabadalmi bejelentést nyújtott be. Az alperesek elutasítást kértek valamennyi kereseti igény tekintetében. Az első fokú bíróság a találmányi díj iránti kereseti kérelem tekinteté­ben a per tárgyalását a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján felfüggesz­tette, az újítás szerzőségének a megállapítása iránti kereseti kérelem tár­gyában részítéletet hozott. A hasznosítási szerződés érvényessége és az újí­tási díj iránti igény vonatkozásában még nem határozott. Az első fokú bíróság részítéletében a II. és III. r. alperesek újítási javas­latával kapcsolatban a felperes szerzőségének a megállapítása iránti kere­setet elutasította. Az indokolás lényege szerint a felperes és a II—III. r. al­peresek javaslata azonos feladatot lát el, azonos helyen kívánja megszün­tetni ugyanazt a hiányosságot, de erre eltérő szerkezetet alkalmaz. Ebben az eltérésben valósul meg a II. és III. r. alperesek újításának az újdonsága. Ezért nem lehet megállapítani, hogy ennek a megoldásnak a szerzője a fel­peres. Az első fokú részítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte a részítélet meg­változtatásával szerzőségét megállapítani. Az I. és II. r. alperes kérte helyben hagyni az első fokú részítéletet. A III. alperes nem tett érdemi nyilatkozatot. III. A fellebbezés alapos. 1. A II. és III. r. alperesek újítási javaslatukat 1978. április 10-én nyúj­tották be. Az újításokról szóló 38/1974. (X. 30.) MT számú rendelet (a to­vábbiakban: R.) 3. §-ának (4) bekezdése szerint kérheti a bíróságtól, hogy szerzőnek vagy társszerzőnek ismerjék el, aki bizonyítani tudja, hogy a ja­vaslat egészben vagy részben tőle származik. A szakértői véleményekből megállapítható, hogy a II. és III. r. alperes újítási javaslata részben azonos a felperes korábbi javaslatával. Mindkét javaslat lényege, hogy a gyűjtősorra termelő kutaknál meg kell akadályoz­ni, hogy a folyadék és gáz visszaáramoljon a kútba, illetve a vezetékbe. Ezt mindkét javaslat a gyűjtősoron alkalmazott elzáró szerkezettel oldja meg. Az elzáró szerkezet beépítésének a helye és módja is azonos. Erre tekintet­tel mondotta a perben korábban alkalmazott szakértő a véleményében, hogy 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom