Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

adott engedélyt. A körlevél rámutatott arra is, hogy a IV. r. felperes lényegében szervezői tevékenységet folytat és jogosulatlanul vett fel különböző összegeket. A felperesek módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a IV. r. felperes szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet folytat a műsor megírásával, megszerkesztésével és annak megrendezésével. Ennélfogva az alperes által kibocsátott körlevél a felperesek álláspontja szerint a IV. r. felperes szerzői jogát sérti. Kérték a felperesek annak megállapítását is, hogy az említett körlevél a felperesek személyes és művészi jóhírnevét sértette [Ptk. 84. § (1) bek. a) pontja]. További kereseti kérelmük arra irányult: kötelezze a bíróság az alperest a körlevélben foglaltak visszavonására és megfelelő elégtétel adására [Ptk. 84. § (1) bek. c) pontja]. Az alperes a kereset teljes elutasítását kérte. Érdemben azzal védekezett, hogy a körlevélben jogszerűen hívta fel az érdekelt szervek figyelmét a felperesek működésével kapcsolatban kifogásolt jelenségekre. Az első fokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperesek személyéhez fűződő jogait sértette az alperes körlevelének az a része, amely szerint a felperesek nem jogosultak a „Dankó Pista nótaegyüttes" név használatára. Ezért kötelezte az alperest: közölje 15 nap alatt írásban a megyei tanácsok művelődési osztályaival, hogy a körlevélnek a névhasználattal kapcsolatos megállapításaival szemben a felperesek jogosultak a „Dankó Pista nótaegyüttes" közös név használatára. A Fővárosi Bíróság a felpereseknek ezt meghaladó keresetét elutasította és úgy rendelkezett, hogy mindegyik fél viseli a saját költségét. A bíróság utalt a Ptk. 1(1. §-ának (2) bekezdésére, amely szerint művészi tevékenységet — mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül — felvett néven is lehet folytatni. Nincs viszont olyan jogszabály, amely a felvett név használatát az alperes engedélyétől vagy hozzájárulásától tenné függővé. A „nótaegyüttes" megjelölés használatát nem zárja ki az sem, hogy a felperesek szólóénekesek. A repertoárjukhoz tartozó nótákat ugyanis nem kizárólag szólóban adják elő, és számaik egymást kiegészítve valósítják meg közös célkitűzéseiket: a magyar nóták több'oldalú bemutatását. A felvett név egyébként senkinek jogait és törvényes érdekeit nem sérti. Ezért a Fővárosi Bíróság a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása mellett az alperest megfelelő elégtétel adására kötelezte. A IV. r. felperes vonatkozásában az első fokú bíróság azt állapította meg, hogy tevékenységére nem az I—III. r. felperesek megbízásából végzett részfeladatok voltak jellemzőek, hanem az, hogy ő szervezte meg és közvetítette az előadóművészek fellépését, vagyis ún. impresszárióként járt el. Az alperes ezért helyesen hívta fel a művelődési osztályok figyelmét arra, hogy a IV. r. felperesnek különböző jogcímeken szerepeltetett tevékenysége a valóságban ezt az üzleti tevékenységét leplezte. Egyebekben az alperes körlevele a IV. r. felperes esetleges szerzői jogait semmiben sem sértette. Ennélfogva ilyen értelmű megállapításnak nincs helye) Alaptalannak találta azt a kereseti kérelmet is, amely annak megállapítására irányult, hogy a IV. r. felperes szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet folytat. Ezt ugyanis az alperes körlevele egyáltalán nem is érintette, de egyébként sem állnak fenn a szövegírással összefüggően a megállapítás iránti kereseti kérelemnek a Pp. 123. §-a szerinti előfeltételei. Az ítélet ellen az alperes a kereset teljes elutasítása, a felperesek pedig 26