Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

egyes elhunyt hozzátartozóinak személyére. Az I. r. felperes és elhalt hozzátartozói személyére vonatkozó leírások, megállapítások, kifejezések az I. r. felperes személyhez fűződő jogait, illetve kegyeleti jogait sértik. Keresetlevelében, illetve a keresetlevelet kiegészítő beadványában pontosan felsorolta, hogy a könyv mely részeit tartja sérelmesnek. Kérte a jogsértés megállapítását, a sérelmes helyzet megszüntetését, a könyv további kiadásának a megtiltását és az okozott sérelemért elégtétel nyújtását a megyei időszaki lapban közzéteendő nyilatkozattal. K. J.-né II. r. felperes az I. r. felperes a másodjtk felesége, nincs vérrokoni kapcsolatban az I. r. alperessel. A II. r. felperes csatlakozott az I. r. felperes nyilatkozatához. Nem jelölte meg, hogy a saját személyében miért tartja sérelmesnek a regényt. Az alperesek védekezése szerint a regény a képzelet szülötte, megalkotásánál az író jogosan használta fel —r megfelelően átalakítva —saját élményeit. A könyv nem egy meghatározott valóságos család, hanem egy családtípus életét ábrázolja, amelyre bármelyik cigánycsalád ráismerhet. Ezért kérték a kereset elutasítását. Az első fokú bíróság személyesen meghallgatta a I. r. felperest és az I. r. alperest. Az első fokú bíróság a tárgyaláson ismertette H. G.-né írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a könyvből nem ismert rá sem saját magára, sem rokonaira. A felperesek tanúkat jelöltek meg annak a bizonyítására, hogy a regényből rá lehet ismerni az I. r. felperesre, illetve elhalt hozzátartozóira. Kérték az alperesek által csatolt nyilatkozatot kiállító H. G.-né tanúkihallgatását. Az első fokú bíróság a kért bizonyítást mellőzte. ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Az indokolás szerint a regény egy egész népréteg, a cigányság sorsát ábrázolja, ezért nem a K.-i család története akkor sem, ha vannak benne azonosítható történések. A regény címét az író Miguel Angel Asturias külföldi írónak „A kincses úrfi" című regényéből vette, amelyben szintén szerepel „Kánya" nevű család. Az első fokú ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, 13 tanú kihallgatását kérték az azonosításra. Az alperesek ellenkérelmükben kérték az első fokú ítélet helyben hagyását. Arra hivatkoztak, hogy a felperesek nem tudták bizonyítani állításukat, a regény sok irracionális elemet tartalmaz, meseszerű, mítoszokkal átszőtt.részletei vannak, ezért az olvasóban fel sem merülhet a valósággal való azonosíthatóság gondolata. A megyei bíróság ismételten meghallgatta személyesen az I. r. felperest és az I. r. alperest és ítéletet hozott. ítéletével megváltoztatta az első fokú bíróság ítéletét. Megállapította, hogy az I. r. alperes a „Kányák" című irodalmi művével, a II. r. alperes pedig ennek a kiadásával megsértette a felperesek, valamint az I. r. felperes szülei és nagyanyja személyhez fűződő jogait részben a regény füllapján levő szöveggel, részben a regény egyes — az ítélet rendelkező részében pontosan felsorolt — tartalmi leírásával, illetve megjelölésével (pl. „az utca bikája" megjelölés, tyúklopási történet, szerelmi kapcsolat, szeretkezés leírása, vérrokonok közötti szerelmi kapcsolat stb.). Megtiltotta a mű újabb kiadását és kötelezte a II. r. alperest, hogy a mű eladatlan példányait vonja be. Ezenkívül az I. r. alperest kötelezte a megyei hetilapban közzéteendő nyilvános elégtételadásra az ítélet rendelkező részében megjelölt szöveggel. 22