Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

ben fennálló fizetési kötelezettségét. Ezért a másodfokú bíróság hatályában fenntartotta az igazgatóság határozatát. III. A másodfokú bíróság jogerős ítélete ellen és az első fokú bíróság közbenső, az igazgatóságot új határozat hozatalára utasító végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. L A járásbíróság végzésében a jogszabályok téves alkalmazásával tekintette az igazgatóság 1979. február 19-én kelt határozatát fegyelmi határozatnak. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 80. §-ának (1) bekezdése szerint a szövetkezet tagját az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezése szerint terheli fegyelmi felelősség. Az adott esetben az ágazati jellegű jogszabály a lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban tvr.), amelynek a 23. §-a értelmében a lakásszövetkezeti tagot a lakásszövetkezettel szemben fegyelmi felelősség nem terheli. A tag jogaival és kötelezettségeivel, továbbá a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatban a lakásszövetkezet és tagja között keletkezett vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik (tvr. 24. §). A tag kizárása az 1971. évi III. törvény 68. §-a szerint valóban fegyelmi büntetés. Ennek alkalmazására azonban a lakásszövetkezetekre vonatkozó jogszabály nem ad lehetőséget. Ezért törvényt sértett a szövetkezet igazgatósága, amikor a felperest kizárta tagjai közül. Tévedett a bíróság is, amikor az alperes igazgatóságát fegyelmi eljárás lefolytatására utasította, amelyre a jogszabály nem ad lehetőséget. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte a járásbíróság végzését. Az alperes igazgatóságának az eredeti, 1979. február 19-én kelt határozatával kapcsolatban további bírósági eljárásra nincs szükség, mert az igazgatóság a felperes tagsági viszonyának a megszüntetése kérdésében új határozatot hozott, és a bíróság érdemi döntésében ezt az új határozatot vizsgálta meg. Az új igazgatósági határozat lényegében a korábbi határozat helyébe lépett, kizárás helyett a tagsági viszony megszüntetéséről rendelkezett az eredeti határozatban megjelölt okból, és az eredeti határozat időpontjának megfelelő hatállyal. A bíróságnak az újabb igazgatósági határozatra vonatkozó érdemi rendelkezése tehát kihat az alapul szolgáló, 1979. február 19-én kelt határozatra is. 2. Az alperes igazgatóságának az 1979. február 19-én kelt határozata helyébe lépő, 1980. január 7-én kelt határozata lényeges tartalma szerint az igazgatóság. 1979. február 19-i hatállyal megszüntette a felperes tagsági viszonyát ax 1977. évi 12. sz. tvr. 28. §-ának (2) bekezdése alapján, mert „nevezett a szövetkezettel szembeni fizetési kötelezettségének felhívás ellenére nem tett eleget." A lakásszövetkezetről szóló tvr. idézett rendelkezése valóban kimondja, hogy „az igazgatóság a tagsági viszonyt megszüntetheti, ha a tag felhívás ellenére sem teljesíti a lakásépítő szövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségét". A jogszabály a megszüntetés módja tekintetében részletes rendelkezéseket nem tartalmaz. Irányadók azonban ebben á tekintetben is a tvr. 23. §-a (2) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával a polgári jog általános szabályai és a szövetkezeti törvény 13. §-a értelmében az alapszabály rendelkezései. 13