Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

lapított díjkulcs azonban nem jelent ítélt dolgot a későbbi időszakban, il­letve más értékesítési forma esetében járó találmányi díj összegének a ki­számításánál. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 284/1978. sz., BH 1979/10. sz. 313.) 24. I. A találmánybitorlás feltételeként azt kell vizsgálni, hogy az alpe­res a szabadalma főigénypontjának a jellemzőit a felperes megoldásából vette-e át vagy önállóan alkotta. II. Találmánybitorlási perben a bíróság a szabadalmi oltalom alatt álló megoldásról nem állapíthatja meg, hogy az nem szábadalomképes talál­mány (1969. évi II. tv. 13., 35. §). I. A peres felek együtt dolgoztak az egyik vegyesipari vállalatnál, ahol az alperes üzemvezető volt. A felperes 1973. május 18. napján lépett ki a vállalattól. Az alperes munkaviszonya 1970. július 1. napján szűnt meg, nyugdíjazása után is azonban többször megjelent a vállalat telepein. A felperes saját használatára készített egy olyan szőlősajtoló berende­zést, amely a szokásos csavarorsós nyomószerv nélkül hidromechanikus rendszerrel működött. Nyomószervként folyadéknyomásos autóemelőt al­kalmazott. Keretként a szokásos öntvény helyett U alakú vasból készített vázat. A felső keresztgerenda és a nyomólap között helyezte el a hidrauli­kus emelőt. A kézi működtetésű szőlősajtolóknál szokásos kosarat használ­ta fel készülékéhez és négyszögletes mustgyűjtő tálcát alkalmazott. A ke­ret függőleges oszlopait és felső keresztgerendáját összehegesztette, a sar­koknál külön merevítőket alkalmazott. Később az emelő és a felső kereszt­gerenda között az ún. laprugót helyezett el, hogy a nyomás ne egy pontra essék. A sajtószerkezet alkatrészeit a felperes a vegyesipari vállalat üze­mében készítette el, ezért munkatársai ismerték, beszéltek is arról, hogy mennyivel kisebb erővel működtethető, mint a hagyományos szőlőprések. Erről az alperes is tudott, a készüléket a felperes lakásán meg is tekintette. Az alperes 1973. november 26. napján szabadalmi bejelentést tett az Or­szágos Találmányi Hivatalhoz, és szabadalmi oltalmat kapott a „Hidrome­chanikus sajtó, főleg kisüzemi szőlőprés" című találmányra. Az engedélyezett szabadalom lényeges jellemzői a következők: a) függőleges oszlopokból és az ezeket összekötő felső és alsó keresztge­rendából alkotott kerete van, b) a keret alkotórészei célszerűen oldható kapcsolattal vannak össze­kötve, c) nyomólap és sajtolótányér tartozik hozzá, d) a nyomólap és a felső keresztgerenda közé elsődleges nyomószervként kézi hajtású hordozható folyadéknyomásos emelő van iktatva, e) az emelő és a felső keresztgerenda közé másodlagos nyomószervként rugalmas alakváltozásra képes energiatároló elem csatlakozik. A szabadalmaztatási eljárás során az OTH nyilatkozattételre hívta fel a bejelentő alperest, mert a 100 405 lajstromszámú magyar szabadalmi le­írás, — a nyomásfokozó rugót kivéve — rendelkezik mindazokkal a főré­szekkel, amelyekkel a prés el van látva, illetve szét- és összeszerelhető,sajtó a 138 519 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból mgismerhető. Á be­jelentő az átdolgozott szabadalmi leírásban megoldását azzal határolja el a 100 405 számú szabadalomtól, hogy készüléke orsó nélküli hidraulikus eme­lővel működik, az előző megoldás szerint a hidraulikus nyomómű orsós saj­tolóhoz csatlakozik, hidraulikája több hengeres, külön szivattyúja van. Meg­67

Next

/
Oldalképek
Tartalom