Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

ten nem terheli díjfizetési kötelezettség az alperest. Az alperes számára azonban a tápszerek gyártása egyben a vérpor értékesítését jelenti, amely után találmányi díjat köteles fizetni. Ennek a megállapításánál azt nem lehet figyelembe venni, hogy az alperes egyébként a vérport milyen áron értékesíthette volna. Ebben az esetben ugyanis a vérpor értékesítésének a haszna is a tápszerek gyártása során elért hasznos eredményben fejeződik ki. Nem lehet azonban a vérpor ilyen formában történő értékesítésének a hasznát azonosítani a vérpor felhasználásával gyártott tápszerek után elért hasznos eredménnyel. A tápszerek előállításához olyan további eljárásra, gyártásra van szükség, amire a szabadalmi oltalom nem vonatkozik. A tápszerek a vérporon kívül — a műszaki szakértő véleménye szerint — egyéb tápanyagokat, hatóanyagokat, vivő- és adalékanyagokat is tartalmaznak. A vérpor ezeknek a tápszereknek egyik fő összetevő alapanyaga. Mégsem lehet a tápszert közvetlenül a találmányi eljárás eredményeként értékelni. A tápszer többi összetevőjének, a további feldolgozási eljárásnak lényeges szerepe van a tápszer létrejöttében. A műszaki szakértő véleménye szerint, ha a vérport közvetlenül alkalmaznák állati táplálékként, elveszítené kivételes táplálkozás-élettani jelentőségét. Tévedett ezért az első fokú bíróság, amikor az alperes által gyártott tápszereknél a vérport tekintette egyedüli meghatározóként, mert a vérpor a tápszernek csak egyik eleme, alapanyaga, lényeges összetevője. " Nem lehet a vérpor és a tejpor alkalmazásával készült tápszereket összevetni, mert korábban nem készítettek ilyen tápszereket tejporral, jelenleg pedig a tejport csak átmenetileg használják vérpor pótlására. Általános, rendszeres felhasználás esetén az árak másként alakulnának. 2. A szabadalom tárgyát jelentő eljárás útján előállított vérport az alperes részben közvetlenül értékesíti, részben felhasználja tápszerek előállításánál. A közvetlen értékesítésből származó hasznos eredmény a vizsgált időszakban a könyvszakértő véleménye szerint összesen 215 568 Ft. Ez az öszszeg teljes egészében díjalapként vehető figyelembe. A találmány tárgyának az alkalmazása útján létrejött termék további feldolgozása esetében a szabadalommal védett termék hasznának meghatározása céljából a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint azt kell vizsgálni, hogy az alapanyag milyen szerepet játszik a végtermék hasznos eredményének a kialakításában. Ebből a szempontból nem lehet döntő, hogy a szabadalmi eljárással gyártott alapanyag hány százalékát teszi ki a végterméknek. (Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 20 430/1978. sz.) A műszaki szakértő véleménye szerint a vérpor felhasználásának az aránya az MT—15 malactápszernél 7%, MMA-gyógypremixnél 25, Phylacip haltápszernél 30, harcsatápszernél 30, a Hundin kutyatápszernél 20%. Tekintettel azonban arra, hogy a tápszer előállításához felhasznált anyagok körében a vérpornak döntő jelentősége van, indokolt közreható tényezőként általában az anyaghányad kétszeresét figyelembe venni. Megállapítható viszont a szakértő véleményéből az is, hogy a vérpornak a malactápszernél fokozott jelentősége van, ezért ennél az anyaghányad ötszöröse fejezi ki a közhatást. Ezek szerint díjalapként a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének az alkalmazásával figyelembe vehető a tápszerek értékesítéséből befolyt hasznos ered65