Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

gyelembe venni. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint az újdonságot és a haladó jelleget kizárólag a jellemző rész tekintetében lehet megkövetelni, az összehasonlításnál azonban a tárgyi körnek, sőt a védeni kívánt beren­dezés egyes elemei rendeltetésének is jelentősége van. A megoldás újdon­sága akkor is megállapítható, ha a védeni kívánt megoldás egyes elemei önmagukban ismertek, de alkalmazásuk módja, a felhasználásuk által meg­oldott feladat új és haladó, illetve ezeket olyan feladat megoldására kívánja a bejelentő felhasználni, amelyre ezt a módszert, eszközt korábban nem al­kalmazták, és ez az alkalmazás előnyösebb valamilyen vonatkozásban a ko­rábbi megoldásoknál. 2. Reimer: Druckguss című könyvének 49. ábrájával ismertetett beren­dezésben szereplő két tégely közötti összeköttetés és a kérelmező megoldá­sában szereplő összekötő cső hasonlósága önmagában nem zárja ki a beje­lentés szerinti megoldás újdonságát. A kétfajta öntőberendezés jellegének, a kétféle berendezésnél alkalmazott összekötő cső szerepének, rendelteté­sének, működési módjának a megvizsgálása nélkül nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a kérelmező berendezésének ez a jellemzője való­ban megismerhető volt-e a hivatkozott előzményből, illetve az előzmény alapján a kérelmező megoldása feltalálói tevékenység nélkül is megvalósít­ható lett volna. 3. A megoldás újdonságát nem zárja ki az a körülmény, hogy az 1 271 322 számú NSZK szabadalmi iratban ismertetett 14/a jelű átömlőnyílásnak ugyanaz a szerepe van, mint amit a kérelmező megoldása kíván megvaló­sítani. Ugyanazt a feladatot különböző módon lehet megoldani. Az újdon­ság kizárásához ezért azt is meg kellett volna állapítani, hogy a megoldás módjában milyen azonosság tapasztalható, illetve pontosan meg kellett vol­na határozni azt, hogy ebből a korábbi megoldásból közelebbről milyen út­mutatást kaphatott a kérelmező saját megoldásának a létrehozásához, fi­gyelemmel az alkalmazási területre, az öntés módjára és jellegére is. 4. A megoldás módjától függetlenül kizárja a szabadalmi oltalmat a ha­ladó jelleg hiánya. Ezért, ha az NSZK 1 271 322 számú szabadalmi okirat­ban leírt megoldás ugyanazt a feladatot jobban, hatásosabban, előnyöseb­ben, korszerűbben oldja meg, mint a kérelmező, akkor valóban kizárt a sza­badalom engedélyezése. Az első fokú bíróság végzése azonban erre nézve sem tartalmaz meg­felelő adatokat. A technika adott állásához képest haladást jelent a meg­oldás, ha valamely szükségletet az eddiginél előnyösebben elégít ki (Szt. 3. §). Ez az előny rendkívül sokféle lehet. Nem mindig a legkorszerűbb a legelőnyösebb. Előnyt jelent, s ezért haladó a megoldás akkor is, ha kevés­sé korszerűen old meg valamely feladatot, mint más megoldás, de olyan te­rületen teszi lehetővé a feladat-megvalósítást, amely területen ezt a koráb­bi megoldások nem biztosították. Ezért az összehasonlításnál annak is je­lentősége van, hogy a korábbi megoldás mennyiben alkalmazható kisipari körülmények között, nem villamos fűtésnél, túlnyomás nélküli öntőberen­dezésnél. 5. Az újdonságot az igénypont szerinti jellemzőkre nézve kell vizsgálni [Legfelsőbb Bíróság Pkf. IV. 20 320/1976.]. Annak a megállapításánál azon­ban, hogy a szabadalom tárgyának a kidolgozásához volt-e szükség felta­lálói tevékenységre, nem lehet az egyes igényponti jellemzőket elszigetel­ten értékelni, az egész berendezést egységesen kell figyelembe venni, és 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom