Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

tett a másodfokú bíróság is, amikor az első fokú bíróságnak ezt a rendelkezését helyben hagyta. A Ptk. 168. §-ának (1) bekezdésére és 158. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a telki szolgalmat az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni, a törvénysértően létesített telki szolgalom azonban az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése értelmében bejegyzésre nem alkalmas. Ezen túlmenően a jogerős ítélet megalapozatlan is. A Ptk. 170. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. A per során tanúként kihallgatott L. A. tanácsi kirendeltségvezető vallomásából kitűnik, hogy az I. r. felperes házánál vízvezeték is van. Erre utal az alperesek beadványa és özv. K. K.-né IV. r. felperes személyes előadása is. A bíróság azonban elmulasztotta a tényállást felderíteni abban a vonatkozásban, hogy van-e a községben vízvezeték vagy olyan közkút, amelyet a felperesek hasonló távolságban és körülmények között közelíthetnek meg, mint az alperesek ingatlanán levő kutat. Ez esetben ugyanis az elbirtoklással szerzett vízmerítési telki szolgalmi jog megszüntethető. Tisztázni kell továbbá a tényállást arra nézve is, hogy a felperesek ingatlanán létesíthető-e kút és milyen költséggel. A szolgalmi jog fenntartása szempontjából ez nem közömbös. Végül ugyancsak L. A. tanúvallomásából kitűnik, hogy a perbeli kút nem 1 m2, hanem 1 n.öl területen fekszik, ez pedig 3,6 m2-nek felel meg. Egyébként is az ítéletben megjelölt 1 m2 terület valószínűtlenül kevésnek mutatkozik kút megközelítése és használata céljára. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét — a járásbíróság ítéletére is kiterjedően — a Pp. 274/§-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 21 144/1978. sz., BH 1979/8. sz. 262.) 80. I. Szomszédok csak akkor kötelesek földjeiken az átjárást tűrni, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal [Ptk. 167. §, 170. § (1) bek.]. II. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra [Ptk. 168. § (2) bek., 121. §]. A perbeli 163. n.-öl területű ingatlan egymás közt egyenlő arányban a felperesek tulajdona. Ennek közvetlen szomszédságában fekszik az I—V. r. alperesek tulajdonában álló 160. n.-öl területű ingatlan. A két ingatlan 1931-ben egységes ingatlanból alakult ki. A megosztás után a tulajdonos azzal adta el a felperesek nevén álló ingatlant, hogy a vázrajzon feltüntetett 48 n.-öl nagyságú területen kocsival való átjárás lehetősége végett haszonélvezeti jogot biztosított a maga részére. Jelenleg mindkét ingatlan közúttal érintkezik. A felperesek az 1975. november 14-én kelt szerződéssel dr. V. I.-nétől vásárolták meg az ingatlanukat. A haszonélvezők halála folytán a volt tulajdonos a haszonélvezeti jogot az ingatlan eladása előtt töröltette, azt tehát a felperesek haszonélvezetétől mentesen vásárolták meg. Ennek ellenére a haszonélvezők részére fenntartott területet a felperesek nem tudták birtokba venni, mert a terület a rajta levő melléképületekkel 169