Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

íí. Telki szolgalmi jog alapítása esetében a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa megfelelő ellenszolgáltatásra tarthat igényt. III. Telki szolgalomnak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzésére irányuló megkereséshez vázrajzot kell csatolni [27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. r. 87. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. Az alperesek tulajdona a perbeli ingatlan, amelyet kb. 5 méter széles és 42 méter hosszú nyúlvány köt össze a V. H. útjával. Ennek az utcai részénél van az alperesek telkére vezető nagykapu és kiskapu. Az alperesek telkének az egyik oldalán fekszik a felperes ingatlana, amely közúttal nincs összekötve. Az alperesek telkéhez tartozó keskeny nyúlvány másik oldalán fekszik a felperes másik ingatlana, amelynek bejárata van a V. H. útján. A felperes 1967 előtt az alperesek ingatlanához tartozó bejárati (nyúlvány) részen az ún. „kisközön" át közelítette meg a közúttal nem érintkező ingatlanát. Az alperesek jogelődje azonban elzárta az átjárás lehetőségét. Ezt követően az átjárást a felperes másik szomszédja engedte meg szívességből. Az alperesek a saját telkükről a közútra kivezető említett nyúlványrészből 1 méter széles sávot gyalogbejárásra használnak, a fennmaradó 4 méteres sávot kertszerűen művelik. A felperes keresetében az említett ingatlana javára szolgalmi jog biztosítását kérte az alperes ingatlanán. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Védekezésükben arra hivatkoztak, hogy a felperes ingatlanát továbbra is megközelítheti a másik szomszéd ingatlanán keresztül, amelyen jelenleg átjár. Előadták, hogy hozzájárulnak az átjáráshoz, ha a felperes — ellenértékül — megfelelő csereterületet biztosít a részükre. A bíróság jogerős ítéletében a felperes ingatlanára való bejárás céljára útszolgalmat biztosított az alperesek ingatlanán keresztül a V. H. útja felől 42,5 méter hosszúságban és 4,3 méter szélességben gyalogos és kocsival való közlekedésre. Az ítéleti rendelkezés a Ptk. 164. §-án alapszik. Az ellenszolgáltatás kérdésében sem az első fokú, sem a másodfokú bíróság nem döntött, bár az alperesek fellebbezésükben kifogásolták, hogy az első fokú bíróság a szolgalmi jog ellenértékéről nem döntött. A jogerős ítélet ellen törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos. 1. A Ptk. 164. §-ának a (3) bekezdése szerint, ha valamely föld nincs öszszekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A bírósági gyakorlat értelmében ez a rendelkezés szolgalom alapítására is lehetőséget ad. Erre azonban csak a felek kölcsönös érdekeinek a figyelembevételével kerülhet sor. Az első fokú és a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az alperesek érdekeit. A szakértő véleményéből és a csatolt vázrajzból kitűnik, hogy a felperes szóban levő ingatlana közútról megközelíthető a saját másik ingatlanán keresztül oly módon, hogy az alperes ingatlanából átjárás céljára mindössze 4 D-öl területet vegyenek igénybe. Mivel a Ptk. 166. §-ának (1) bekezdése szerint a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell a szolgalom gyakorlásánál eljárni, az eddigi peradatból kézenfekvő, hogy az utóbb említett, az alperesi teleknyúlványnak csak rövid szakaszát érintő 186