Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)
het használati díjat. Az elbírálás alatt álló ügyben a felperes tulajdonjoga, illetve haszonélvezeti joga alapján az egész ingatlan kizárólagos használatára jogosult. Ezt a jogát azonban csak részben gyakorolhatja, mert az ingatlan egy részét az alperes használja. Jogszabályt sértett tehát az első fokú bíróság, amikor a fent idézett jogszabályi rendelkezéseknek és elveknek, valamint a tényeknek figyelmen kívül hagyásával döntött. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 508/ 1978. sz., BH 1979/4. sz. 152.) 77. Erre vonatkozó megállapodás hiányában az ingatlan tulajdonosa nem kötelezhető arra, hogy az egyébként közúttal érintkező szomszédos ingatlannak kedvezőtlenül elérhető részéhez a saját ingatlanán biztosítson átjárást [Ptk. 164. § (3) befej.15 H. Á.-né II. r. felperes tulajdona — házastársának, az I. r. felperesnek a haszonélvezeti jogával terhelten — a perbeni szőlőingatlan. Ennek nyugati oldalával határos V. I. alperes tulajdonában álló szőlőingatlan északi (felső) része. A felperesek ingatlanának a keleti oldala érintkezik közúttal, onnan nyugati irányban, a felperesek ingatlanán 42 m hosszúságban húzódva, járműközlekedésre alkalmas magánút vezet a felperesek építményéhez. A telekhatáron túl csaknem egy magasságban helyezkedik el az alperes telkén az alperes présháza. Az alperes telke igén elnyújtott téglalap alakú, a hossztengelye megközelítőleg észak—déli irányú, hossza a 200 m-t meghaladja átlagos szélessége pedig 5 m. Déli végoldalán csatlakozik a járműközlekedésre alkalmas közúthoz, az észak felé emelkedő terepen széltében 5 sorban telepített szőlőültetvény húzódik. Az I. r. felperes 1967-ben írásbeli nyilatkozatot intézett telekszomszédaihoz és ebben közölte, hogy a kocsiút használatát nem nélkülözhető szomszédok áthaladását továbbra is biztosítani kívánják ellenszolgáltatás nélkül, de bizonyos megszorításokkal és azzal a kívánsággal, hogy az utat igénybe vevő szomszédok a magánút állagának karbantartásához — arányosan — járuljanak hozzá. A jogelődöknél ugyanis olyan kialakult gyakorlat volt, hogy — alkalmi szükségleteknek megfelelően — présházaikat kocsival azon az úton közelítették meg, amely a felperes által megvett ingatlan területén húzódik. 1970-ben vita volt a felek között, részben az ingatlanok mezsgyéje, részben az említett magánút használata körül, bírói döntésre azonban nem került sor. H. Á. I. r. felperes 1975. augusztus 21-én írásbeli nyilatkozatot intézett a telekszomszédokhoz — köztük az alpereshez —, amelyben bejelentette, hogy az 1967-ben adott, a járművel való áthaladásra vonatkozó engedélyét megszünteti, mert a telekszomszédok a karbantartási költségekhez nem járultak hozzá és az egyéb károk megtérítését is elmulasztották. Utalt arra, hogy az átjárásra egyébként sincs szükségük, mert ingatlanuk a köves országútról közvetlenül elérhető. 15 Ezt a rendelkezést az 1977. évi IV. tv-nyel módosított szöveg 167. §-a tartalmazza. 163