Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

Ilyen előzmények után a felperes a közös tulajdon megszüntetése iránt indított pert az I. r. alperes ellen. A keresetében azt kérte, hogy a bíróság az I. r. alperes illetőségét adja az ő tulajdonába, mert annak teljes vételárát, valamint a vétellel kapcsolatos illetéket és költségeket is ő fizette. Kérte a per megindításának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzését is. A földhivatal a kerületi bíróságnak a bejegyzés iránti megkeresését 1977. szeptember 16-án vette át. A II. r. alperesnek az alperesek között létrejött adásvételi szerződésen alapuló tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme ezt követően 1977. szeptember 21-én érkezett a földhivatalhoz. Az I. r. alperes a kereset elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy az ingatlannak már nem tulajdonosa, mert az illetőségét eladta. Ezért a felperes a keresetét a II. r. alperesre is kiterjesztette és őt is kérte „a közös tulajdon megszüntetésének tűrésére kötelezni." A kerületi bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolása szerint az alperesek között joghatályos adásvételi szerződés jött létre annak folytán, hogy a felperes az elővásárlási jogával nem élt. Így a II. r. alperesnek jogos igénye van arra, hogy a tulajdonjogát a Ptk. 117. §-a (3) bekezdésének megfelelően az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék. Ez a joghelyzet már fennállt akkor, amikor a felperes a közös tulajdon megszüntetése iránti keresetét az I. r. alperessel szemben előterjesztette. Ezért a Ptk. 373. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel nincs lehetőség arra, hogy a felperes a kereseti kérelmének megfelelően az alperes illetőségére tulajdonjogot szerezzen. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezésében többek között arra is hivatkozott, hogy a II. r. alperes csak az általa indított pernek az ingatlannyilvántartásba történt bejegyzése után nyújtotta be a földhivatalhoz a tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelmét, ezért a közös tulajdon megszüntetése iránti keresetét a bíróságnak érdemben kellett volna vizsgálnia. A fellebbezési tárgyaláson a bíróság kérdésére úgy nyilatkozott, hogy elsődlegesen az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kéri, mert keresetet kíván indítani annak megállapítása iránt, hogy az alperesek között létrejött adásvételi szerződés a vételár tekintetében színlelt. A másodfokú bíróság az ítéletével az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Azt az álláspontot foglalta el, hogy a kereseti kérelém módosítására a másodfokú eljárásban nem volt lehetőség. Ezért csak a felperes másodlagos fellebbezési kérelme volt érdemben felülbírálható, ebben a vonatkozásban pedig az első fokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helyes az abból levont jogi következtetése is. A jogerős ítélet ellen törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos. A felperes által az I. r. alperes ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított per ingatlannyilvántartási bejegyzése a II. r. alperes tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelemnél korábbi rangsorú. A per bejegyzése pedig azt jelenti, hogy ezt követően a jogokat csak ennek befejezésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. Az adott esetben tehát a közös tulajdon megszüntetésének — az ügyben eljárt bíróságok álláspontjától eltérően — a II. r. alperessel szemben is helye van. A közös tulajdon megszüntetése iránt folyamatban levő per a tulajdonostárs rendelkezési jogát nem érinti. A Ptk. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében a közös tulajdon tárgyait 146