Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

toklása kérdésében megállapodtak, ez a megállapodás egyoldalúan, önkényesen nem változtatható meg. Ha azonban a szabályozásnál figyelembe vett körülmények utóbb olyan lényegesen megváltoztak, hogy az eredetileg helyesnek mutatkozó elrendezés az okszerű gazdálkodás követelményeit vagy valamelyik társtulajdonos jogos érdekét sérti, a korábbi megállapodás megváltoztatását bármelyik tulajdonostárs kérheti (Ptk. 241. §). A felperesek hivatkoztak a keresetlevelükben arra, hogy az 1949. évben vásárolták meg ingatlanilletőségüket, és a szerződésük szerint tulajdoni illetőségük fejében egy műhelyt használhatnak, amelyet azóta is birtokukban tartanak, illetőleg hasznosítanak. A másodfokú bíróság által beszerzett telekkönyvi iratokból az is megállapítható, hogy hasonló kikötéssel vásárolták ingatlan-illetőségüket a II—III. r., valamint a VI—VIII. r. alperesek is. Nem tisztázták azonban az ügyben eljárt bíróságok azt, hogy az elkülönített használatnak megfelel-e a teherviselés és a hasznok szedése, továbbá hogy volt-e megállapodás a lakások használata kérdésében. Erre vonatkozóan meg kell hallgatni a peres feleket személyesen, illetve meg kell nyilatkoztatni az I. r. alperest. Ha megállapítható, hogy a tulajdonostársak, illetőleg jogelődjeik a tulajdonszerzésüktől kezdődően elkülönítetten használták a lakásokat (műhelyeket), és a használat arányában szedték a hasznokat és viselték a terheket, ettől a használati módtól csak alapos indokkal lehet eltérni. Az I. r. alperes hivatkozott a per során arra is, hogy az épületet időközben átalakították és a felperesek által használt műhelyt egy másik műhellyel egybeépítették, ezért az elkülönített használat ma már nem lehetséges. Vizsgálni kell ezért azt is, hogy ilyen átalakítás valóban történt-e, és van-e lehetőség az esetleg kialakult új helyzetben az elkülönített használat további fenntartására. Csak ezeknek a tényeknek a tisztázása után lehet eldönteni, hogy szükség van-e a felek közötti megállapodás módosítására, kiegészítésére, illetőleg az ingatlan használatának újbóli szabályozására. Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a járásbíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 941/ 1973. sz., BH 1979/4. sz. 151.) 59. I. Ingatlanon jennálló tulajdonközösség esetén az építési engedély elnyeréséhez csak az építtető tulajdonostársainak a hozzájáruló nyilatkozatára van szükség. Sem előzetes hozzájárulásra, sem utólagos jóváhagyásra nincs viszont szükség az építtető ingatlanszomszédai részéről [2/1977. (I. 18.) ÉVM sz. r.l2.§(l) bek. c) pont, 16. § (1) bek. e) pont, 10/1969. (VI. 8.) ÉVM sz. r. 10. § (l)bek. e) pont, 14. § (l)bek. e) pont]. II. Az építési engedély az építési munkákkal kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönti el [2/1977. (I. 18.) ÉVM sz. r. 18. § (2) bek.]. III. Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre [Pp. 213. § (1) bek.]. Az s-i 410. sz. tkvi. betétben felvett, 71/a. hrsz. 600 n.öl térméretű „Ház 53. sz. a. udvarral és kerttel" megjelölésű belterületi ingatlan a felperes és házastársa, valamint M. J. és házastársa X—XI. r. alperesek 1/2—1/2 arányú osztatlan közös tulajdonában áll. Ezzel az ingatlannal szomszédos a 64. 238