Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

1965-ben vásárolta meg a felperesek jogelődje, a perben tanúként kihall­gatott Z. S. és felesége. A felperesek Z.-éktől vették meg az ingatlant 1973­ban. Valamennyi adásvételi szerződés szerint az eladók a 185 Ó-öl területű ház és udvar tulajdonosai voltak, s valamennyi adásvételi szerződésnek is ez a 185 n-öles ingatlan volt a tárgya. Ugyanakkor megállapíthatónak látszik az is, hogy az alperes telekkönyvi tulajdonában álló 47 D-öl területű ingat­lant 1948 óta sem a tulajdonos, sem a haszonélvező nem használta. A felperesek keresete arra irányult, hogy a fenti 47 Q-öl területű ingat­lanra vonatkozólag a bíróság állapítsa meg elbirtoklás címén tulajdonszer­zésüket, minthogy a Ptk. 122. §-a alapján saját elbirtoklási idejükhöz a jog­elődjük elbirtoklási ideje hozzászámítandó. A bíróság első fokon jogerőre emelkedett ítéletében a keresetnek helyt adott s annak indokolásában megállapította, hogy a felperesek „jogelődjeik birtoklási idejét is beszámítva" a 47 •-öl területű ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás címén ugyancsak megszerezték. Egyben törölni rendelte a ha­szonélvező haszonélvezeti jogát, minthogy a nevezett 1968-ban meghalt, haszonélvezete tehát már annak idején megszűnt. A jogerős ítélet ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás ala­pos. 1. A felperes az alperes telekkönyvi tulajdonában álló 47 Q-öl területű ingatlanra elbirtoklás jogcímén a Ptk. 121—122. §-ai értelmében tulajdon­jogot nem szerezhetett. A szóban levő földterületre vonatkozóan az elbirtoklási idő a Ptké. 80. §-a értelmében 1970. május 1-én eltelt. Ehhez képest a vitás terület 1970­ben már Z. S. és neje birtokolta, minthogy ők 1965-től 1973-ig, a felperes birtokbalépéséig e területet sajátjukként használták, s az ő jogelődjeik el­birtoklási ideje volt csak hozzászámítható elbirtoklási időként Z. S. és fe­lesége elbirtoklási idejéhez. (A PK 412. számú állásfoglalással módosított PK 6. sz. állásfoglalás.) Minthogy tehát a felperesek 1973. évi ingatlanvásárlását három évvel megelőzően Z-ék a vitás területet már elbirtokolták, a felperesek csak más jogcímen szerezhették meg a 47 Q-öl ingatlanrész tulajdonjogát. Ilyen jog­címet azonban a felperesek nem igazoltak, és e tekintetben az ügyben el­járt bíróság a tényállást nem tisztázta. 2. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Z. és felesége 185 Q-öl területű ingatlant (házat és udvart) adtak el a felpereseknek, a 47 Q-öl tehát az adásvételi szerződésben nem szerepelt. Ugyanakkor a bíróság elmulasztot­ta ennek az adásvételi szerződésnek a beszerzését, valamint a felperesek személyes meghallgatását is. Ezért az ítélet megalapozatlan is. Megalapo­zatlan azonban az ítélet azért is, mert Z. S. — tanúvallomásából kitűnően — annak idején a területet fel sem mérette, s így arról sem volt az ingat­lan eladásakor tudomása, hogy 1965 óta nem 185, hanem 232 Q-öl területű ingatlant használ. A bíróság e tekintetben is elmulasztotta a felperesek, va­lamint Z. S. és felesége megnyilatkoztatását. Szükségesnek látszik a Pp. 146. §-ának (3) bekezdése alapján a felperesek figyelmét felhívni arra, hogy keresetüket terjesszék ki Z. S.-ra és feleségére annak megállapíthatása vé­gett, hogy a nevezettek a perbeli ingatlant elbirtokolták és a felperesekkel kötött adásvételi szerződéssel az elbirtokolt terület tulajdonjogát is átru­házták a felperesekre. 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom