Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

tével helyt adott a felperes keresetének és megállapította, hogy az alperes 1/8 részilletőségének tulajdonjogát a felperes elbirtoklás jogcímén megszerezte. A bíróság ítéletének indokolásában kiemelte, hogy a felperes az 1936. évtől kezdődően és jelenleg is állandó jelleggel sajátjaként használta és birtokolta a teljes ingatlant, az alperes több évtizede ismeretlen helyen tartózkodik, magáról életjelt nem adott, a közös tulajdonban álló ingatlannal nem törődött, annak karbantartásáról is a felperes gondoskodik. Utalt a bíróság a Ptk. 121. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra. Alapos a jogerős ítéletnek ama része ellen emelt törvényességi óvás, amellyel a felperes tulajdonszerzését 1/16 részen felül is megállapította. A felperes személyes előadása és a per egyéb adatai szerint is a felperes és az 1972. szeptember 28. napján meghalt néhai férje együtt és közösen használták és birtokolták az ingatlant. A felperes a keresetlevelében is azt hangsúlyozta, hogy ténylegesen már a néhai férje és ő szerezték meg elbirtoklás útján az alperes illetőségének tulajdonjogát. A felperesnek ezzel az előadásával nem állt összhangban és azzal ellentétben volt az a kereseti kérelme, amely az alperés nevén álló 1/8 rész tulajdonjogának egyedüli megszerzésére irányult. A bíróságnak ezt észlelnie kellett volna. Az adott tények mellett ugyanis a felperes elbirtoklással az alperes 1/8 tulajdoni illetőségének csak a fele részére szerzett tulajdonjogot, míg a másik fele részével kapcsolatos tulojdonjogi igényt az elhalt férjének örököse vagy örökösei érvényesíthették volna. Törvényt sértett tehát az első fokú bíróság a jogerőre emelkedett ítéletével, amikor a felperes tulajdonszerzését 1/16 részen felül is megállapította. (P. törv. I. 20 144/1977. sz., BH 1978/1. sz. 19.) 52. Elbirtoklás jogcímén tulajdonjogi igényt nem az ingatlant birtokban tartó vállalat, hanem az állam terjeszthet elő. A perben az államot a pénzügyminiszter képviseli, aki azonban ezt a jogkört más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át (Ptk. 27., 121. §). A felperes vállalat a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a megjelölt ingatlanra — mint kezelő — a magyar állam javára elbirtoklás címén tulajdonjogot szerzett. Az első fokú bíróság a végzésével a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. A másodfokú bíróság a végzésével az első fokú végzést hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot a per tárgyalására utasította. A per tárgyalása során emelt viszontkeresetükben az alperesek azt kérték, hogy kötelezze a bíróság a felperest az ingatlannak részükre történő birtokba bocsátására, másodlagosan annak megváltására. A felperes vállalat csatolta a Pénzügyminisztériumnak a vállalat részére adott megbízását, amely szerint a Ptk. 27. §-ában kapott felhatalmazás alapján megbízta azzal, hogy a perben az állam képviseletét lássa el. Az első fokú bíróság a per érdemi tárgyalása után hozott ítéletével a felperes keresetét és az alperesek viszontkeresetét elutasította. Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. A másodfokú bíróság az ítéletével az első fokú bíróság ítéletét nem fellebbezett részében nem érintette, a fellebbezett részében pedig helyben 125