Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

kú bíróság — erre tekintettel — helytállóan észlelte az alperes elbirtoklásának törvényes akadályát. 2. A másodfokú bíróság az elbirtoklás egyéb anyagi jogi feltételeinek vizsgálata során elmulasztotta az elbirtoklás időpontjának és az elbirtokló tulajdonszerzési képességének vizsgálatát, ezért a jogerős ítélet megalapozatlan is. Arra — az alperesek által meg nem cáfolt — peradatra figyelemmel, hogy a felperes már 1958-ban majd az azt követő években is többször követelte az alperesektől a saját ingatlanához tartozó földrészlet birtokbaadását, sőt emiatt bírósághoz is fordult, különösen jelentős az élbirtoklás kezdetének és a hatálya beálltának dátumszerű meghatározása. A tényállás pontos ismerete nélkül ugyanis nem zárható ki, hogy az I.'r. alperes által folytatott elbirtoklás esetleg megszakadt (Ptk. 124. §). Ugyancsak az elbirtoklás bekövetkeztének az időpontjától függ, hogy az I. r. alperes tulajdonszerzési képességének fennállását köteles-e igazolni, vagy tulajdonszerzése az állampolgárok telek-, lakás és üdülő tulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok hatálybalépése előtt már bekövetkezett. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. § (3) bek.]. (P. törv. I. 20 401/1979. sz., BH 1979/12. sz. 412.) 49. I. Több egymást követő birtokos esetében az a birtokos, akinek a személyét illetően megvoltak az elbirtoklás törvényes feltételei, elbirtoklás útján akkor is tulajdonjogot szerez, ha az előző birtokosok birtoklása nem minősül elbirtoklási időnek. II. Az elbirtoklási idő folyását az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki [Ptk. 121. § (1) bek., 122. §, 114. §]. (P. törv. I. 20 550/1977. sz., BH 1978/9. sz. 377. — L. 56. sorszám alatt.) 50. I. Az elbirtoklás dologi hatályú tulajdonszerzési jogcím, ezért az így megszerzett ingatlanról a tulajdonos érvényesen rendelkezhet anélkül, hogy tulajdonjogát az ingatlannyilvántartás feltüntetné; tulajdonosi jogokat csak azzal szemben nem gyakorolhat, aki az ingatlanon az ingatlannyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerzett jogot [Ptk. 121. § (4) bek.7]. II. Az ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges [Ptk. 579. § (2) bek.]. A járási földhivatal 226. sz. tulajdoni lapján B. 134. hrsz. alatt felvett, 606 m2 térmértékű lakóház és udvar, továbbá 721 m2 kiterjedésű kert 1966. március 22. napja óta elbirtoklás címén az I. r. alperes tulajdona. Az ingatlannyilvántartás 1974. május 3-a óta az Országos Takarékpénztár javára 30 000 Ft és járulékai erejéig jelzálogjogot tüntet fel, amelynek biztosítására egyidejűleg elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. A felperes a járásbírósághoz benyújtott kérelmében az I. r. alperesnek egyezségi kísérletre történő megidézését kérte. Keresetében az ingatlantulajdonos az I. r. alperesen kívül alperesként tüntette fel három gyermekét is, akik részére az alperes házingatlanán tulajdoni hányadokat akart szerezni. 7 Az 1977. évi IV. tv-nyel megállapított új szövegben 121. § (5) bek. 122